A Budapesti Értéktőzsde Rt. tegnapi bejelentése szerint a Cégbíróság nem kifogásolta a cég alapító okiratának a törvénynél szigorúbb előírásait, s így azt bejegyezhetőnek minősítette. A BÉT alapszabályában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete talált számára nem tetsző pontot a tőzsde rendes éves közgyűlése után (NAPI Gazdaság, 2003. augusztus 8., 9-10. oldal). Az alapszabály 5.4 pontja szerint ugyanis a cég jegyzett tőkéjében egyetlen részvényes közvetett és közvetlen tulajdonosi hányada sem haladhatja meg a 10 százalékot. Ez az alapító okirat tavaly nyári elfogadásakor ugyan megfelelt az akkor hatályos törvényi előírásoknak, azonban a tőkepiaci törvény az idén január 1-jétől életbe lépett - a tulajdoni korlátot 33 százalékig kitoló - változtatásának már nem.
A jogszabályi változásoknak való megfeleltetés és a tulajdonosi korlát fellazítása ugyan szerepelt az idén tavasszal tartott részvényesi találkozón mint az igazgatóság alapítóokirat-módosításról szóló javaslatának része, azonban azt a részvényesek nem fogadták el. A felügyelet ezután kérte a Cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására. A bíróság mostani végzésében úgy döntött: az a tény, hogy a BÉT alapszabálya a törvényi előírásoknál szigorúbb kitételt tartalmaz a maximálisan birtokolható részesedés tekintetében, nem jogszabálysértő. A végzés egyben azt is jelenti, hogy hatályossá váltak a közgyűlés döntései is. Így a BÉT Rt. jegyzett tőkéje 550 millió forintról 541 millió 348 ezer egyszáz forintra csökkent. A csökkentést át nem vett részvények bevonása indokolta. A Garmond Capital ugyanis a BÉT részvénytársasággá alakulása, tavaly nyár óta nem jelentkezett a vagyonhányada után járó részvényeiért, s így a fantommá vált cég 86 519 darab tőzsdei részvényével csökkenteni kellett a társaság jegyzett tőkéjét.
