A hét első két napján 5,4 százalékkal drágult és tegnap a zárásban 2790 forinton történelmi csúcsot ért el az OTP-részvények tőzsdei kurzusa. (Korábban, 2002 tavasza előtt akadtak húszezres értékek is, de azóta tizedelték a részvényt, névértéke ezer helyett százforintos.) A mostani rally - miután 2002 tavaszán már megközelítette a 2600 forintot a papír - augusztus közepén 2250 forintról indult. Ekkor publikálta a bank féléves gyorsjelentését, amelyből kiderült, hogy az 1995-ös tőzsdei bevezetés óta tartó meredek eredménynövekedés nem hogy lassult volna, de egyenesen felgyorsulóban van. A konszolidált adózott profit elérte a 40 milliárd forintot, szemben a tavalyi első félév 26 milliárdos és a 2001-es év 21 milliárdos teljesítményével. A befektetők egyre inkább túlsúlyozták portfóliójukban az OTP-t (elsősorban a Matáv rovására), és ez augusztusban 5-6, szeptemberben 1-1,5 milliárd forintos átlagos napi OTP-forgalom mellett összesen 25 százalékkal emelte meg a papír árát.
A 2790 forintos csúcsár nominálisan 23-szor haladja meg a bevezetés előtti, 1995. júliusi nyilvános emisszió ezer forintos papírokra értendő 1200 forintos (magánszemélyeknek 1080 forintos, külföldieknek 9,5 dolláros) kibocsátási árszintjét. Ezen a szinten az OTP tőkeértéke eléri a 781 milliárd forintot, vagyis 3 milliárd eurót, amellyel már az európai banki középmezőny felső harmadában foglal helyet. A sajáttőke-arányos kapitalizáció (P/BV mutató) alapján az OTP a legértékesebb magyar blue chip, a befektetők minden a bankban „dolgozó” forintért 2,88 forintot hajlandóak adni.
Az értékelés reálisnak látszik, ha az idei évre várható 75-80 milliárd forintos adózott eredményre gondolunk. (A szám merész, de nem lehetetlen, még ha a DSK bank évi 5 milliárdra becsülhető goodwill-leírásának első negyedéves részlete már az idei évet is terheli.) A tíz alatti P/E mutató különösen a profitnövekedés dinamikája fényében vonzó, bár kétségtelen, hogy ha az IRB „termőre fordulása” legalább két évet igényel, akkor a DSK-nál a három év is optimista feltételezés.
A jelek szerint a Csányi-stratégiát díjazzák a befektetők, és elhiszik, hogy az OTP tőzsdei pályafutásának második évtizedében már a külföldi szerzemények - amelyek sorába addig talán egy albán és/vagy szerb bank is belép - tartják fenn a nyereségnövekedés „mesebeli”, évi 15-20 százalékos ütemét.
