Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elvileg piacképes az árutőzsde 60 ezer darab, tízezer forint névértékű részvénye, miután pénteken befejeződött a dematerializálás utolsó fázisa – nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Bánhidy Ferenc, a Budapesti Árutőzsde Rt. (BÁT) vezérigazgatója. Az 1989-ben először kft.-ként alakult, majd 1994-től sui generis tőzsdeként működő BÁT idén májusban alakult át részvénytársasággá 600 millió forintos jegyzett és 2,9 milliárd forintos saját tőkével. Az utóbbiból mintegy 2,5 milliárd forintot a Keler Rt. 25 százalékos pakettjének auditor által megállapított értéke tesz ki. Az idén a tavalyinál lényegesen nagyobb forgalmat lebonyolító intézmény szeptember 23-án új székházba költözött. A Váci út egyik új irodaházában működő BÁT-terem ugyan kisebb a korábbinál, ám korszerűbb infrastruktúrával bír. A tulajdonosok számára nem elhanyagolható szempont, hogy az új helyen költségtakarékosabban tud működni a BÁT.
Az utóbbi hetekben mind gyakrabban lehet hallani a két tőzsde közötti együttműködésről, amelyet ha nem is formális egyesülés útján, de a kereskedés bizonyos fokú vagy teljes összehangolása révén lehetne elérni. (A magyar tőkepiac méretét figyelembe véve elég abszurd, ám már évtizede fennálló helyzet, hogy mindkét piacon csaknem azonos devizakontraktusokkal kereskednek.) A két tőzsde külön-külön mintegy ötven, jórészt jogi személyből álló tulajdonosi köre között is van bizonyos átfedés – a legtöbb bank mindkét tőzsdén bír pozíciókkal –, és közös pont lehet a 25-25 százalékos arányban birtokolt elszámolóház is. Így nem zárható ki, hogy belátható időn belül újra létrejön az 1864-tól 1948-ig egységes keretek között működő Budapesti Áru- és Értéktőzsde. Még ha a Szabadság téri tőzsdepalota visszaszerzésére aligha lenne is remény...
