Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Credit Suisse Asset Management Alapkezelő Rt. (CSAM) a piacon csaknem teljesen egyedülálló módon a zárt körben létrehozott, nyílt végű Futura Pénzpiaci Alapot alakítja át nyilvánossá. A befektetési jegyek október 25-étől lesznek hozzáférhetőek a letétkezelő és forgalmazó Raiffeisen Bank Rt. székhelyén és a Citibank Rt. hálózatában. Amint a nyilvános kibocsátáshoz készült tájékoztatóból kiderül, alapvetően klasszikus pénzpiaci alapról van szó, amely a rövid lejáratú állampapírokra és pénzpiaci eszközökre helyezi a hangsúlyt és befektetéseinek átlagos futamidejét 10 hónap alatt tartja majd. Ugyanakkor vásárolhat - az átlagos futamidő miatt csak kisebb mennyiségben - hosszabb állampapírokat, vállalati kötvényeket, jelzálogleveleket is. Teljesítményét a rövid lejáratú állampapírok RMAX indexéhez fogja viszonyítani.
A Citibank üzletszabályzatában maga állapíthatja meg a forgalmazási jutalékot. (A tájékoztató meglehetősen magas maximumértékeket állapít meg, amelyeket azonban a magyar piacon aligha vezetnének be.) A gyakorlatban a Citibank vételkor és eladáskor 0,2 százalékos, de legalább 15 ezer forintos jutalékot kér majd - tudtuk meg, amelyektől azonban lefelé eltérhet az ügyfél javára. Az alapkezelő díja egyébként évi 0,7 százalék, amely az alapkezelő szerint alacsonyabb a piaci átlagnál.
A CSAM a június végi adatok szerint 12 milliárd forintot kezelt befektetési alapokban, ezek nagyobb része zárt körű (lásd táblázatunkat). Az összes kezelt vagyon elérte a 70 milliárd forintot, augusztus végén pedig a 71 milliárdot, ennek csaknem háromnegyede nyugdíjpénztári tőke (a többi alapok, biztosítók és kis részben vállalatok pénze). A CSAM becslése szerint 2002 végén az intézményi vagyonkezelési piacon 4,1 százalékos részesedése volt.
A Futura Pénzpiaci Alap hozama augusztusi hírlevele szerint a tavaly december 11-i indulás óta minimális mértékben az RMAX index teljesítménye alatt maradt, augusztus végéig 2,28, illetve 2,37 százalék volt nem évesítve (ami éves szinten 3,1, illetve 3,2 százalék). A nyár eleji általános hozamemelkedés mindkét hozamra rányomta bélyegét. A pénzpiaci alapok egyébként a költségek miatt hosszabb távon általában alulteljesítik az irányadó indexet (benchmarkot).
