A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) és a Budapesti Árutőzsdén (BÁT) idén ugrásszerűen megnőtt a határidős devizakontraktusok forgalma. A jelenség hátterében információink szerint elsősorban az adószabályok változása áll, aminek nyomán a magánszemélyeknek teljesen megszűnt, a cégeknek pedig csökkent a tőzsdén elért nyereségadója. Augusztusig a hagyományosan nagyobb forgalmat lebonyolító BÁT őrizte előnyét a BÉT-tel szemben, ám ez augusztusban - az OTP kiugróan magas, 4 millió kontraktust meghaladó forgalma miatt - megfordult: a BÁT 2 millió 46 ezer kontraktusával szemben a BÉT-en már 5 millió 729 ezret kötöttek az első nyolc hónapban. (A két tőzsde között jobb összehasonlítást kínál a kontraktusszám, miután a BÉT a keresztkontraktusok bevezetése óta csak kontraktusban közli adatait.)
A BÉT-nek jóval alacsonyabb bevétele származik a határidős piacból, mint az azonnaliból, hiszen az értéktőzsde csak öt forintot kér egy kontraktusért - mondta kérdésünkre Fecser Ildikó, a BÉT üzletpolitikai és kommunikációs igazgatója. A tőzsde természetesen örül a növekvő határidős devizaforgalomnak, amit a termékek fejlesztésével (új keresztkontraktusokkal, új devizák, mint a zloty közelmúltbeli bevezetésével), valamint a gazdasági szereplők közötti népszerűsítésével szeretnének erősíteni. A jövő héten Debrecenben kezdődő belföldi road show-n is szeretnék felhívni a vállalatvezetők figyelmét a devizakitettség lefedezésének lehetőségeire.
A nagyobb torta felosztása során természetes lenne a konkurenciaharc, erről azonban nem annyira a két tőzsde között lehet beszélni. Sokkal inkább a bankközi piac volt az, amely korábban elvonta a forgalmat a tőzsdéktől - mondta lapunk kérdésére Bánhidi Ferenc, a BÁT ügyvezető igazgatója. Szerencsére azonban 2003-ban a folyamat megfordult, miután a BÁT-on és BÉT-en kötött ügyletek adómentesek lettek.
A BÁT devizaforgalma mintegy 20 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a határidős devizakontraktusok értéke az első nyolc hónapban meghaladta az 510 milliárd forintot, emellett az opciók is egyre nagyobb forgalmat képviselnek.
A két tőzsde jutalékai eddig nem különböztek egymástól (mindkét helyen 5 forintot kértek kontraktusonként), a BÁT azonban szeptember 1-jétől 11 forintra emelte a díjat. Amint Bánhidi Ferenc elmondta, úgy ítélték meg, hogy az ügyfeleknek még így is jobban megéri majd az árutőzsdén üzletet kötni, mint a bankközi piacon. A BÁT forgalmának egyébként jelentős részét teszi ki a határidős és opciós devizakereskedés, de állandó arányszámról nem lehet beszéli, mivel a gabonaszekció teljesítménye nagyban függ az az évi terméstől. A BÁT is termékfejlesztéssel próbálja a forgalmat növelni, már vannak keresztkontraktusok, s a devizaopciós piac, amely a spekulánsok által kedvelt határidős piaccal szemben főleg a hedzselők terepe, az első félévben már 80 milliárd forintos forgalmat mutatott.
Piaci hírek alapján egyébként a BÉT devizaforgalmának megugrását speciális tényezők segítették. Információink szerint a BÁT-ról néhány kereskedő átnyergelt a BÉT-re, jelentős forgalmat generáló ügyfélkörével együtt.
