Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén augusztus végéig a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) Rt. mérlegfőösszege terven felül alakult, 234 milliárd forintra növekedett, körülbelül megduplázódott - mondta Gyuris Dániel, a pénzintézet vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. (A decemberi előirányzat volt 190 milliárd forint.) Az adózott eredmény meghaladta a 2 milliárd forintot, a saját tőke 10,45 milliárd volt. Az év végi nyereséget nehéz megbecsülni, de az szinte biztos, hogy túllépi majd a 2,5 milliárd forintot. (Félévkor 1,3 milliárd forint volt.)
A társaság tegnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek fő célja az volt, hogy alapszabály-módosításokkal előkészítse a privatizációt. Különösen annak fényében, hogy a korábbi, 100 százalékról szóló eladási tervekkel ellentétben egy nyári kormányhatározat értelmében 50 százalék plusz egy szavazatnyi részvény az ÁPV Rt.-nél marad. A módosítások értelmében a tőkeemeléssel megvalósuló, nyilvános kibocsátások során jegyzési elsőbbséget élveznek majd a meglevő részvényesek. Ez nyilván még nem vonatkozik a privatizációra, hiszen ott meglévő részvények eladásáról lesz szó.
Az igazgatóság 2006. szeptember végéig felhatalmazást kapott arra, hogy a bank alaptőkéjét az alaptőkén felüli vagyon terhére felemelje, maximum évi 1,5 milliárd forint erejéig. Felhatalmazták arra is, hogy saját részvényeket vásároljon, de csak „a bankot közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elkerülése érdekében".
A maradó állami tulajdon miatt az úgynevezett „üvegzsebtörvény" rendelkezéseit is be kell tartania a banknak. Ilyen a vezetők javadalmazásáról szóló szabályzat megalkotása, amely a tájékoztatón elhangzottak szerint erősen behatárolja majd a vezetők jövedelmét a következő években. Ide tartoznak még a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos teendők; a közgyűlés megállapította, hogy mindegyik érintett vezető megtette a szükséges nyilatkozatot.
Gyuris Dániel szerint az FHB szervesen fejlődik, „felépíti saját magát", ezért lényegében nincs szükség további tőke bevonására - feltéve, hogy a tulajdonosok a jövőben reális osztalékpolitikát folytatnak (vagyis nem vonnak ki túl sok tőkét a cégből). A bank jövőbeli üzleti terveiről és kialakulóban levő osztalékpolitikájáról a nyilvános kibocsátás előtt készül részletesen beszámolni a vezetés.
Az FHB-nál is úgy tudják, hogy a Concorde Értékpapír Rt. lényegében elkészült az FHB-tájékoztató tervezetével, azt csak a tegnapi közgyűlés eredményeivel kell kiegészíteni, így a tranzakció előkészítése a tervek szerint halad. A kibocsátás időpontja egyrészt az ÁPV Rt. igazgatóságának döntésétől, másrészt a PSZÁF-jóváhagyás gyorsaságától függ. Korábbi információk szerint (NAPI Gazdaság, 2003. augusztus 27., 9-10. oldal) a kibocsátás október végére-november elejére, a tőzsdei bevezetés november végére (vagy legfeljebb december legelejére) várható. Korábbi kormánydöntés szerint az ÁPV a részvények egy részvény híján 50 százalékát, 3 millió 299 999 darab törzsrészvényt szán eladásra, részben intézményi, részben hazai magánbefektetőknek. Utóbbiak - talán 500 vagy ezer részvényig - valószínűleg kapnak némi jegyzési kedvezményt, ám a „csalogató" mértéke aligha fogja meghaladni a 10 százalékot. Részletfizetésre az ÁPV költségvetési kötelezettségei miatt nemigen lehet számítani.
Megfigyelők szerint az FHB-részvények kibocsátási árfolyama a 200-280 százalékos sávba eshet. Az alsó érték a bank 3 milliárdos idei várható nettó eredménye mellett 4,5-es, a felső pedig valamivel 6 feletti P/E értéket jelentene. Az árazásnál az eladó minden bizonnyal tekintettel lesz arra, hogy öt éve nem volt privatizációs jellegű, intézményi befektetőket megcélzó emisszió, továbbá figyelembe veszi, hogy igazi nagybefektetőknek kicsi a csomag (árfolyamértéken 25-32 millió euró), és a bankpapírok a világ tőzsdéin általában a piaci átlagnál alacsonyabb P/E mutató mellett forognak.
