Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A társasági nyereségadó (tánya) kulcsának tervezett, 2 százalékpontos csökkentése (18-ról 16 százalékra) a legtöbb tőzsdei társaság számára, ha nem is igazán jelentős, de kellemes ajándék lehet. A tőzsdei cégek nagyobbik hányada a normatív tányát fizeti, de a négy nagy közül három - a Richter, a Mol és kisebb mértékben a Matáv - befektetéseire tekintettel adókedvezményben részesül. A tőzsdei társaságok tavaly 325 milliárd forintos adózott eredményük után mintegy 42 milliárd forintot fizettek be tánya formájában az államkasszába. Ez 13,2 százalékos átlagos effektív adókulcsot jelent. Az idén a Mol eredménye jelentősen csökken, a 18 százalékot fizető OTP-é és az ugyancsak normatívan adózó áramszolgáltatóké erőteljesen nő, ezért az átlagos adóterhelés bizonyára meghaladja a 14,5 százalékot.
Az adókönnyítés természetesen csak a 2004-es nyereségre vonatkozik, amelyet persze becsülni nem könnyű.
Ha pesszimistán számolunk, és jövőre csak a tavalyi eredménnyel kalkulálunk (az idén az első hat hónap összesített teljesítménye a Mol kétharmados nyereség-visszaesése miatt 15,6 százalékkal maradt el a tavalyitól), akkor a 325 milliárd forintra vetítve mintegy 6,5 milliárdot, sőt, ha figyelembe vesszük az OTP és az áramszolgáltatók súlyának növekedését, inkább 7 milliárd forintot takaríthatnak meg a cégek.
Mivel a magyar tőzsdei társaságok várható eredményével számolt átlagos piaci P/E mutató jelenleg 10 körüli, kiszámolható, hogy változatlan teljesítmény mellett az adózott profit 7 milliárdos növekedése 70 milliárd forinttal (2,2 százalékkal) növelhetné a tőzsdei kapitalizációt. Bár az összefüggés aligha ilyen egyenes vonalú, tagadhatatlan, hogy az elvonás csökkentése - legkésőbb az első negyedéves adatok megérkezésekor - enyhén pozitívan hathat a BUX-ra. Különösen az árampapírok esetében, ahol - mivel a szektor osztalékkifizetési hányada 90 százalék feletti - a többlet közvetlenül a tulajdonosok zsebébe vándorol.
A másik tervezett adóváltozás, a magánszemélyek forrásadójának 20 százalékról 25 százalékra való emelése - mindaddig, amíg a kormányzat nem nyúl az árfolyamnyereség nullás adókulcsához - gyakorlatilag semleges hatású. A tőzsdei cégek ebben az esztendőben 62 milliárd forint osztalékot fizettek ki. Június közepén a részvények alig 5 százaléka volt magánbefektetők tulajdonában (sőt, a nagyobb osztalékot fizető áramszolgáltatók még kisebb arányban), így 3 milliárd forint alá becsülhető a magánszemélyek által felvett osztalékok összege. Még akkor is, ha nem tudnánk, hogy osztalékfizetés előtt a magánbefektetők előszeretettel adják el, utána pedig vásárolják vissza olcsóbban papírjaikat.
Így a tőzsdei osztalékokból az idén aligha folyt be 400 millió forintnál több az APEH-hez, ami jövőre alig százmillióval gyarapodhat. Persze, a magyar magánbefektetőket ismerve, az a valószínűbb, hogy inkább csökken...
