Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szállodai és éttermi szolgáltatások fogyasztási adójának tervezett emelése - 12 százalékról 15 százalékra - igen nehéz helyzetbe hozhatja az egész magyar szállodaipart és vendéglátást - mondta lapunknak Betegh Sándor, a legnagyobb hazai szállodalánc, a Danubius Hotels vezérigazgatója. A sportszolgáltatások eddigi 0 kulcsos áfája 5 százalékra nőne, ez a wellness-szállókat érintheti még erőteljesebben, de a Danubius gyógyszállóiban is megdrágítja például a masszázst vagy a teniszpályák használatát.
A Danubius idei várható bevétele Magyarországon elérheti a 20 milliárd forintot, amelynek túlnyomó része az áfaemelés által sújtott körbe tartozik.
Mivel a Danubius júniusban, júliusban szerződött le partnereivel - méghozzá a kontinentális gyakorlatnak megfelelően bruttó árakra -, az árakon 2005 áprilisáig már nem tud változtatni. (Az angolszász országok szállodásai hasonló esetekben kedvezőbb helyzetben lennének, mivel ott a nettó árakról szólnak a szerződések.) A vezérigazgató 2004-ben mintegy 600 millió forintra becsüli a Danubiusnál az áfaemelés miatti eredmény-visszaesést. Mindezt olyan helyzetben, amikor egy még viszonylag jó szeptember eleji héten is csak a tavalyi bevétel 90 százalékát tudják produkálni a szállodák.
Az áfaemelés ráadásul a többi európai turistacélponthoz képest is rosszabb versenyhelyzetbe hozza a magyar szállodákat. Romániában - ahol a Danubius a szovátai gyógyszállók révén érdekelt - éppen most csökkentik 19 százalékról 9 százalékra az idegenforgalom fogyasztási adóját. Csehországban - ahonnan a Danubius profitjának mind nagyobb hányada érkezik - 5 százalék az áfa, hasonlóan Portugáliához. Franciaországban, Európa vezető idegenforgalmi célországában 5,5, Spanyolországban 7 százalékos adójuk van a szállodai és éttermi szolgáltatásoknak.
Mint ismeretes, a Danubius idén fennállásának legrosszabb első félévét produkálta. Bár a cseh és szlovák házak javították a képet, a cég nettó vesztesége 2 milliárd 334 millió forint volt, szemben a tavalyi 1 milliárd 133 milliós adó előtti eredménnyel (NAPI Gazdaság, 2003. augusztus 18., 8. oldal). Igaz, ebből 1,85 milliárd forintot a mintegy 80 millió eurónyi devizahitelen elszenvedett árfolyamveszteség tett ki, amelyből a forint erősödése révén mintegy 600 millió forintnyi eddig már visszajött. A bruttó fedezet 23 százalékos, több mint 600 milliós csökkenése 2001 első félévéhez képest azonban önmagában is aggasztó. A szállodalánc tőzsdei kapitalizációja talán éppen ezek miatt nem éri el a 28 milliárd forintot, vagyis 110 millió eurót sem, holott a 10 ezernél több szoba kevésbé recessziós időkben 250-300 millió eurót bőven megérne.
