Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Török Sándor, a Budapesti Árutőzsde (BÁT) elnöke megerősítette a NAPI Gazdaság értesülését, miszerint a cégbíróság bejegyezte a tőzsde részvénytársasággá alakulását. A BÁT Rt. 600 millió forintos (a BÉT-énél 50 millióval magasabb) jegyzett tőkével alakult meg, a tízezer forintos névértékű részvények mintegy ötven tőzsdetag tulajdonában vannak. A legnagyobb tulajdonos a Magyar Külkereskedelmi Bank.
Magyarországon 1864-től 1948-ig egységes Budapesti Áru- és Értéktőzsde működött, amelyen belül termény- és értékpapír-szekcióban folyt a kereskedés. A rendszerváltás idején, 1989-ben - az értéktőzsdét előkészítő Értékpapírkereskedelmi Titkárság megalakulásával párhuzamosan - 20 millió forintos alaptőkével alakult meg az Árutőzsde Kft., amely 1994-ben a BÉT-hez hasonló sui generis tőzsdévé alakult át. A gabona-, deviza- és hússzekcióban ekkor mintegy száz - zömmel a mezőgazdaságban tevékenykedő - tőzsdetag kereskedett. Mára a hússzekció gyakorlatilag kiürült, a tőzsdetagok száma felére apadt és a tőzsdei vagyonhányadok körében jelentős koncentráció indult meg.
A BÁT tagjai egy évig tartó viták után idén májusban egyhangúan döntöttek az rt.-vé alakulásról (a tőkepiaci törvény szerint 2003. december 31-ét követően csak társasági formában működhet tőzsde Magyarországon), a közös vagyon értékelésére pedig az American Appraisalt kérték fel. Az átalakulási vagyonmérleg alapján a BÁT Rt. saját tőkéje mintegy 2,9 milliárd forint, amelynek több mint 85 százalékát a Keler Rt.-ben meglévő 25 százalékos tulajdonrésze teszi ki. A BÁT új vezetése a korábbinál radikálisabban nyúlt a költségcsökkentés eszközeihez. Ennek jegyében a jövő héten új székhelyre költözik az intézmény és felgyorsultak a két hazai tőzsde közötti együttműködés lehetőségéről folyó - először még a kilencvenes évek elején elkezdett - tárgyalások is.
