Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az OTP Bank igazgatósága pénteken bejelentette, hogy a testület, megtárgyalva a Postabank-akvizíció várható megtérülését, a szinergiákat és a kockázatokat elemző előterjesztést, úgy döntött, hogy a legnagyobb magyar bank nem nyújt be ajánlatot a Postabank-tender második fordulójában. Az OTP-részvényesek egy részének szívéről bizonyára nagy követ legördítő döntésben közrejátszott, hogy a várható árversenyben nem látszott biztosíthatónak a megtérülés, illetve a versenyhivatali eljárás kimenetele is bizonytalan lett volna. Az igazgatóság leszögezte, hogy az OTP a továbbiakban a külföldi érdekeltségeire (OTP Banka Slovenso, DSK Bank) koncentrál.
Nem zárta ki azonban annak lehetőségét, hogy a hazai piacon az organikus fejlődést „adott esetben akvizícióval is elősegíti”.
Az OTP három évvel ezelőtt, az Orbán-kormánytól kapott kizárólagos ajánlattételi jog birtokában elég közel állt a Postabank megvételéhez. Akkor az OTP először 25 milliárdot kínált a még lényegesen rosszabb helyzetben lévő bankért, majd, amikor a kormányzat ezt nyilvánosan kevesellte, felemelte az ajánlatot lapunk információja szerint 35 milliárd forintra. Most az első fordulóban az OTP is lényegesen többet kínált ennél, ám a második fordulóban a többi három elszánt külföldi versenytárs várhatóan a 80 milliárdos árküszöböt is túllépi.
Figyelembe véve, hogy a DSK Bank ennél kevesebbe került, és a Postabanknál sokkal erőteljesebben tudja javítani az OTP-csoport mutatóit, az OTP-vezetés döntése bölcs önmérsékletre utal. A piac reakciója is ennek megfelelő volt. A 2572 forintos árfolyamon záró OTP-részvény napi 0,5 százalékos vesztesége alig maradt el a BUX-étól, míg ellenkező esetben megfigyelők szerint az árversenybe való beszállást alighanem kiszállással honorálta volna a befektetők egy része.
