Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
ä Korányi G. Tamás
Öt évvel ezelőtt Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója és fő tulajdonosa cégének globális piaci stratégiájával, illetve a hazai tőkepiac szűk voltával magyarázta, hogy az első magyar it-részvény miért a frankfurti, és nem a budapesti tőzsdére jut el. A kezdés mindenesetre fényesre sikerült, az első emisszió 2 millió részvényét 40 márkás (20,46 eurós) árfolyamon többszörösen túljegyezték. Az akkoriban fénykorát élő Neuer Markton ez volt az első „keleti” technológiai papír (annak ellenére, hogy a Graphisoft NV a mai napig holland bejegyzésű társaság). A befektetők már az első napon 65 márkáig verték fel az árat, majd néhány nap múlva már 75 márkán is kereskedtek a Graphisofttal. Ezen az árszinten a cég értéke megközelítette a 400 millió eurót, ami az OTP kapitalizációjának egyharmadára rúgott.
A magyar szoftverpapírnak azonban hányatott sors jutott a tőzsdén. A bevezetés után két hónappal jött az orosz válság, ősszel a kurzus már a 10 márkát is alig haladta meg. A nemzetközi technológiai rally szárnyán 2000 elején a Graphisoft is felívelt, az árfolyam májusig csaknem háromszorosára nőtt. Ekkor döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy sutba dobva kezdeti ódzkodásukat, a BÉT-re is bevezetik a papírt, ám idehaza már nem volt nyilvános emisszió. A dologhoz kellett ugyan faragni valamelyest a hatályos tőzsdei szabályzatokon, de a BÉT-nek is érdeke volt a technológiai „szekció” beindítása. A Graphisoft 2000. május 16-án 6000 forinton zárta első budapesti napját, de addigra az éves profit már csökkenő trendet mutatott.
A 6000 forintos csúcsot azóta sem tudta megközelíteni a papír, ám a cég a szektor népszerűtlenné válása idején is talpon maradt. A mélypont 2003 januárjában következett be, a 4 millió eurós 2001-es veszteség után bekövetkező 2002-es 2,2 millió eurós mínuszt 500 forintos árfolyammal „honorálta” a piac.
folytatás a 8. oldalon ä
ä folytatás a 7. oldalról
Azóta viszont felfelé vezet az út, a féléves nettó eredmény már ismét a régi időket idézi (1,577 millió euró), az árfolyam pedig fél év alatt megduplázódott. A Graphisoftot ezzel a piac mintegy 44 millió euróra értékeli.
A cég igazgatósága áprilisban alapvetően költségtakarékosság miatt javasolta a frankfurti jelenlét felszámolását, de az is tény, hogy a megszűnő Neuer Markt kevés „túlélőjét” átvevő frankfurti tőzsdén a Graphisoft-forgalom a budapesti tizedét sem érte már el. (A BÉT-en az utóbbi három hónapban a befektetők újra felfedezték a részvényt.)
Nagy kérdés, hogy a pesti parketten meddig marad a papír. Bojár Gábor egy kérdés nyomán áprilisban azt válaszolta, egy évig mindenképpen, utána viszont a piac helyzetétől függően döntenek a tulajdonosok (NAPI Gazdaság, 2003. április 9., 9-10. oldal). Az egy évből hat hónap amúgy is kötelező: a frankfurti szabályok szerint a kivezetés feltétele, hogy legalább fél évig még szabályozott piacon forogjon a részvény.
