Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A BÉT által szervezett intézményi befektetői találkozó első szereplője a kapitalizáció alapján a legnagyobb, de forgalom terén már a második helyre csúszott tőzsdei részvény kibocsátója, a Matáv volt. Straub Elek elnök-vezérigazgató a féléves számok ismertetésén túl (NAPI Gazdaság, 2003. augusztus 14., 7. oldal) a közeljövő terveiről is beszélt, ám - nemhiába New Yorkban is jegyzett cég élén áll - óvakodott attól, hogy előadásában számokat említsen.
A Matávot körülvevő szabályozási környezet idén ősszel nagyobbat változik, mint a korábbi években szinte bármikor. Az európai szintet meghaladó hazai összekapcsolási díjakat három lépésben igazítják az EU-szinthez, az elsőre szeptember elején kerül sor. Ekkor 10 százalékkal csökken a Westel által fizetett fix-mobil kapcsolat díja. Mivel a teljes díjcsökkentést tovább kell adni a fogyasztóknak, olcsóbb lesz a Matáv vezetékes hálózatáról Westel-számot hívni. A következő években a Matáv vezetékes díjai is gyakorlatilag stagnálnak (az áremelés mértéke 2003-ban 2 százalék, 2004-ben a fogyasztói árindexnél 3 százalékponttal kevesebb lehet), így a vezetékes üzletágtól nemigen lehet bevételjavulást várni.
A számok javításának egyetlen útja így a költséghatékonyság. Straub rámutatott, hogy a Matáv az egy alkalmazottra jutó vonalszám terén (félévkor ez 341 volt, szemben az 1998-as 201-gyel) már elérte a nyugat-európai cégek első negyedét. A létszámleépítés azonban nem áll meg, jövőre az idei 1100 után további 250-nel akarja csökkenteni anyavállalati létszámát a társaság. A tőzsdei bevezetés idején még több mint 13 ezer dolgozója volt a cégnek, ebből jövőre kevesebb mint nyolcezer marad.
Bár a mobilszektorban lelassult a növekedés, és a vezetékes telefon előfizetőinek száma már harmadik éve csökken (szerencsére egyre kisebb mértékben), az eredménynövekedés másik útja a beruházások visszafogása lehet. Mivel a hálózatépítés korszaka már lezárult, a Matáv a 2000-es 159 milliárd forintos beruházási csúcs után idén már „csak” 90 milliárdot fordít tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére.
A Westel 49 százalékára és a MakTel-akvizícióra felvett hitelek visszafizetése is folyik, a csoport eladósodottsági mutatója (amelyben az adósságokat a saját és az idegen tőke összegéhez viszonyítják) a 2001-es 47 százalékról tavaly 39 százalékra, idén - elemzők szerint - várhatóan 35 százalékra csökken. Mivel a cég stratégiai terveiben 30-40 százalékos eladósodottsági szint szerepel, az osztalék idei látványos megugrása (a tavalyi 11 forintról részvényenként 18 forintra) bizonyosan nem egyszeri „kisiklás”, hanem egy paradigmaváltás első látványos jele.
Bár a Matáv - illetve fő tulajdonosa, a Deutsche Telekom - továbbra sem zárkózik el az „értékteremtő akvizícióktól”, jövőre a részvényesek valószínűleg az eddiginél jóval nagyobb osztalékban reménykedhetnek. Persze a Matáv akkor sem lenne „osztalékpapír” a tőzsdén, ha a DT a nyereség felét osztaná ki valamikor, hiszen az osztalékhozam a mostani, fokozatosan emelkedő árfolyamon még 25 forintos osztalék mellett sem éri el a 3 százalékot.
