Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megállt az egy és egynegyed éve tartó tendencia, a hazai tőzsdei részvénypiacon meghatározó szerepet játszó külföldi befektetők részesedése ezúttal nem csökkent - derül ki az MNB-ben az értékpapírok második negyedév végi tulajdonosi megoszlásáról készült jelentésből. A külföldiek, akik a 2002. márciusi 75 százalékról folyamatosan csökkentették tulajdonrészüket a hazai befektetők javára, most 71-ről 72,1 százalékra növelték azt, ami egyébként pontosan a tavaly szeptember végi szinttel egyezik meg. (A sokéves rekord 2000 tavaszán volt 80,1 százalékkal.) Ezzel szemben a hazai pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozások részesedése 0,3-0,3 százalékponttal, a háztartásoké 0,4 százalékponttal csökkent.
A lakosság már csak a részvények 5,1 százalékával rendelkezik, a csökkenés ugyan korántsem folyamatosan, de régóta tartó tendencia. Most látszólag a folyamat gyorsulására lehet következtetni: az utóbbi másfél évben egyszer sem zsugorodott ilyen mértékben a magánbefektetők részesedése. A negyedévben tapasztalható tőzsdei áremelkedést feltehetően sokan arra használták ki, hogy végre megszabaduljanak papírjaiktól.
A hazai magánbefektetők - de itthoni intézményi társaik is - amúgy is rugalmasabbnak látszanak intézményi és külföldi társaiknál. Erre utal az is, hogy arányuk - viszonylag - nagyobb ingadozásokat mutat, mint a külföldieké. Persze az is igaz, hogy 1-2 milliárd dollárt nehezebben lehetne rugalmasan mozgatni a pesti tőzsdén, mint ennek mondjuk a tizedét. (A hazai pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozások külön-külön körülbelül tizedannyi részvénnyel rendelkeznek, mint a külföldiek, a magánbefektetők pedig még annyival sem.) Mindenesetre most nagyjából a fordítottja történhetett annak, mint az előző negyedévben, amikor a külföldiek eladásait a belföldi intézmények vásárlása fel tudta szívni - nagyobb áresés nélkül. Most viszont a külföldiek magasabb áron „kapták vissza” papírjaikat (NAPI Gazdaság, 2003. május 23., 11-12. oldal).
A részvénypiac egésze piaci áron számolva (azaz a tőzsde kapitalizációja) egyébként 4,3 százalékkal nőtt, túlnyomó részben a hasonló mértékű emelkedést produkáló BUX miatt (minimális részben pedig tőkeemelés következtében). Így a külföldiek - dollárban kifejezett - állományát is részben ez növelte, de vásároltak is, hiszen a dollár a negyedév során drágult a forinthoz képest.
Ami az állampapírokat illeti, a lakosság térvesztése ezen a téren is folytatódik, ami viszont aligha csak a megtakarítási hajlandóság mérséklődésének tudható be. Ugyanis a pénzügyi intézmények (vállalatok) között tartják nyilván például a biztosítókat, nyugdíjpénztárakat, alapkezelőket is, amelyek nagyobb részben lakossági pénzeket kezelnek, és az állampapírok több mint felének birtokosai. (Így - közvetve - a lakosság igencsak komoly finanszírozója az államnak.)
A pénzügyi intézmények részesedése egyébként ebben a negyedévben - ellentétben az előző egy évvel - nőtt, ami azonban inkább a külföldi befektetők viselkedésének tudható be. Az utóbbiak, főleg a júniusi forintárfolyam-megingás körül jelentős összegeket vontak ki, bár a legfrissebb adatok szerint azóta ezeket nagyjából pótolták is (lásd cikkünket a 13. oldalon).
Az egész értékpapírpiac, pontosabban az állampapírok, részvények és befektetési jegyek összértéke egyébként 2,2 százalékkal, 11 749 milliárd forintra nőtt, ennek durván kétharmadát állampapírok, negyedét részvények és közel tizedét a befektetési jegyek adták. Ez utóbbiak sokáig nagyon gyorsan növekedtek, most megtorpant a lendület, sőt azóta csökkenés is valószínű (NAPI Gazdaság, 2003. augusztus 5., 7. oldal). Hiányoznak a statisztikából a vállalati kötvények és a jelzáloglevelek, az utóbbiak különösen gyors fejlődésen mentek keresztül az utóbbi egy-két évben.
