A Mol Rt. szeptember 1-jei rendkívüli közgyűlése mérföldkőnek ígérkezik az állami olajvállalatból szórt tulajdonosi szerkezetű, regionális olajmultivá váló társaság életében. A hat napirendi pont közül az első kettő a földgázpiac liberalizációjára és a gázüzletág eladására való felkészülést teszi lehetővé a Mol számára. A javaslat szerint ezentúl kizárólagos közgyűlési hatáskör lenne - az állami kézben lévő aranyrészvény vétójoga mellett - a gázszolgáltatási és rendszerirányítási leányvállalatban meglévő Mol-részesedés 25 százalék+1 részvény alá való csökkentése.
A közgyűlés napirendjén szerepel az A- és B-sorozatú részvények (utóbbi sorozat egyetlen darabja az állami aranyrészvény) dematerializálása, illetve egy külön pont keretében a Slovnaft-részvényekért cserében kibocsátott 1001 forintos névértékű C-sorozatú részvények átalakítása A-sorozatú, tőzsdeképes törzsrészvényekké. (Az átalakítást az egy forintos névértékkülönbség nélkül nem lehet maradék nélkül végrehajtani, ezért marad meg mutatóba - csak hogy bonyolultabb legyen a struktúra - 576 darab C-részvény.) A C-részvényeket a Slovbena és a Slovintegra kapta meg 6000 forintos kibocsátási áron (és értük több, mint 2000 koronára értékelt Slovnaft-papírokkal fizetett), ám a csomagra a tulajdonosoknak a Mol gyorsjelentéséből kiolvashatóan eladási joga van.
A Mol tehát köteles visszavenni a papírokat, vagy azokat a tulajdonosok a szabad piacon értékesíthetik, ám a vállalt kétéves moratórium továbbra is érvényes.
Az átalakítás után a Mol tőzsdén forgó részvénymennyisége 108 millió darabra nő, és ha az állam az év vége előtt eladja a tervezett mintegy 12-14 millió darabját, ebből csaknem 100 millió részvény lesz közkézen.
Az ötödik napirendi pont egy magyar viszonylatban példátlanul nagy volumenű opciós kötvény kibocsátását takarja a menedzsment számára. A javaslat szerint a Mol öt éven keresztül az alaptőke 2 százalékának megfelelő, összesen 12 milliárd forint össznévértékű átváltoztatható kötvényt bocsátana ki. A kötvények futamideje öt év, kamata a 12 hónapos DKJ hozamához illeszkedik, névértéke pedig nem kevesebb, mint 10 millió forint. A kötvényeket a társaság nem alkalmazott tagjai (most nyolcan vannak), valamint a Mol-csoport húsz felsővezetője vehetik meg és évente egyszer egy húsznapos időszakban később megállapítani tervezett, de - az adójogszabályokra tekintettel - piaci árfolyamon válthatnák át Mol-részvényre. A teljes emisszió öt tranche-ra oszlik, amelyet évente egyenlő részletben lehet megvásárolni, és mindegyik a következő évtől már jogosít a részvényre váltásra.
Az igazgatóság nem alkalmazott tagjai öt év alatt összesen 250, az it elnöke (vagy ha ő alkalmazásban áll, az alelnök, aki jelenleg Csányi Sándor) öt év alatt 350 millió forint névértékű átváltható kötvényt vehet.
Bár láthatóan az a javaslat célja, hogy a Mol vezetői a részvényesekkel együtt sírjanak és együtt nevessenek, a részletek a bukás kockázatától megkímélik a kötvénytulajdonosokat. A javaslatból kiderül, hogy a Mol megtéríti a különbözetet, ha az átváltott részvények első kereskedési napján az árfolyam nem éri el a kötvény kibocsátásnak részvényárfolyamát, illetve az átváltási igénybejelentés napja és az első kereskedési nap közötti árfolyamkockázatot. A javaslatból az is kiderül, hogy a Mol alapvetően saját maga által nyújtott hitelből képzeli el a vezetők részvényvásárlását, és kedvezőtlen esetben kész megtéríteni a kötvénytulajdonos által fizetett kamat és a kötvényre a Mol által kifizetett - adóval csökkentett - nettó kamat közötti különbséget, ha nem váltják át a kötvényt.
A rendszer - noha a kibocsátási és átváltási kurzus még nem ismert - óhatatlanul kedvezőbb a legnagyobb magyar vállalat vezetői számára, mint a korábbi - az árak esése miatt soha meg nem valósult -, Csák János által 1998-ban kidolgozott ösztönzési rendszer, amely nemcsak a Mol, de a referenciaként felsorolt olajmulti-részvények relatív ármozgását is figyelembe vette.
Az igazgatóság tagjainak - akiknek néhány kivétellel 2004 tavaszán jár le a mandátumuk - amiatt sem kell aggódniuk, hogy az önmagukra szabott ösztönzési rendszer gyümölcsei másnak jutnak: az utolsó napirendi pont az igazgatóság tagjainak változatlan összetételű újraválasztását javasolja a közgyűlésnek, egészen 2009 tavaszáig terjedő hatállyal.
