Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Látható elégedettséggel sorolta az OTP Bank féléves jelentésének irdatlan hosszúságú számoszlopait Spéder Zoltán alelnök, és erre minden oka meglehet. A legnagyobb hazai bank konszolidált profitja - nem kis részben a nettó kamatmarzs tágulásának köszönhetően - adózás előtt 62 százalékkal, 50,8, adózás után 59 százalékkal, 40,9 milliárd forintra ugrott. A bankcsoport mérlegfőösszege elérte a 2903 milliárd forintot. A nyereség szempontjából különösen kedvező, hogy a hitelkihelyezések - konszolidáltan - egy év alatt 56 százalékkal nőttek.
A lakástámogatások rendszerének a lakáshoz jutók mellett tagadhatatlanul az OTP Bank az igazi nyertese. Ezt nemcsak az OTP jelzálogbank féléves profitjának megtízszereződése (a tavalyi 315 millióról 3,5 milliárdra) bizonyítja, de a díj- és jutalékjellegű bevételek 61 százalékos gyarapodása is jórészt ezzel függ össze.
A hitel üzletág jutalékbevételei a tavalyi első félévi csaknem háromszorosára, 15,6 milliárd forintra nőttek, ebből 12,8 milliárd kapcsolódik a jelzáloghitelezéshez. Spéder Zoltán utalt arra, hogy a támogatási rendszer változása ugyan mérsékli a növekedést, de a júliusi adatok (37 milliárdnyi engedélyezett hitel, szemben a májusi 44 milliárdos rekorddal) nem jeleznek drámai visszaesést.
A bank tartalékképzésre az idén 8,7 milliárd forintot fordított, ebből 3,2 milliárd forint a június eleji sávszélesítés miatt romló devizapozíciókra ment el. (Június végéhez képest az európozíciók jó tíz forinttal javultak.) Az idei teljes tartalékolási igényt Spéder 12-13 milliárd forintra becsülte.
A bank idei terve - nem konszolidáltan - adó előtt 69, utána 57,4 milliárd forintos eredménnyel számol. Spéder óvatosan annyit mondott, hogy egy esetlegesen gyengébb második félév sem veszélyezteti e cél elérését. A féléves nem konszolidált számokban (adó előtt 48,1, utána 40,3 milliárd) benne van a leánycégektől elvont 7,2 milliárd forintnyi osztalék, amely persze a konszolidáció során eltűnik. A 7,2 milliárdból 2,75 milliárdot az idei első félévben is másfél milliárdos profitot elérő alapkezelőtől, 1,8 milliárdot a Lakás-takarékpénztártól és 2,6 milliárdot az egykori brókercégtől (most OTP Mérleg Rt.) vont el a bank.
Mivel a második félév tendenciái aligha térnek el az elsőtől, megfigyelők az év végére 77-80 milliárd forintos konszolidált adózott eredményre számítanak. Ebből a részvényesek részvényenként 60 forintos osztalékra számíthatnak, ami nem több, mint a profit 21-22 százaléka. Többre azért nem, mert a bank vezetése árgus szemekkel figyeli saját tőkemegfelelési mutatóját, és a DSK 311 millió eurós vételárának kifizetése után sem szeretné azt 9,5-10 százalék alá engedni.
A DSK Bank kifizetéséhez már csak a bolgár jegybank engedélye hiányzik, a vételárat a bank jó időben lefedezte, így a forint-euró kurzus csupán az új szerzemény könyvekbe kerülési árát befolyásolja. (Azért a napot a devizaspekulánsok is várják...) A vételár nagyjából megfelel a bank idei - osztalékfizetés előtti - profitjának. A következő öt évben Spéder szerint évi 8 milliárdos goodwill-amortizáció csökkenti majd az OTP Bank eredményét, amelyet - megfigyelők szerint - legkorábban 2005-től ellensúlyozhat a DSK-tól jövő profit. A két bank egymáshoz illesztésén egyébként már jelenleg is 12 munkacsapat dolgozik.
