Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Bayerische Landesbank (BLB) pénteken bejelentette, hogy élni kíván szerinte törvény biztosította jogával, és megvásárolná a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. még közkézen forgó részvényeit. A kisebbségi részvényesek egy csoportja szerint azonban az ajánlattevő jelen esetben nem jogosult a kiszorításra.
A BLB idén május 15-én jelentette meg nyilvános vételi ajánlatát az MKB Rt. még közkézen forgó papírjaira, a törzsrészvényekért kínált ellenérték azonban - tekintve, hogy az MKB az ország legnagyobb bankjainak egyike - nem igazán volt gálánsnak nevezhető. Az ugyanis egy fillérrel sem haladta meg a bank papírjainak egy részvényre eső 7725,6 forintos sajáttőke-értékét (a tőzsdén forgó OTP Bank-részvények például az egy részvényre jutó sajáttőke-érték két és félszeresén cserélnek gazdát).
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete június elején hagyta jóvá az ajánlatot, amely július 31-ig állt nyitva.
Az ajánlatban - amint az a BLB közleményéből kiderült - mindössze 7860 darab papírt sikerült a fő tulajdonosnak összegyűjtenie. Közvetlen tulajdonrésze és befolyása így 89,30 százalékról 89,37 százalékra nőtt, közvetett befolyása - birtokolva a 10,38 százalékig tulajdonos BAWAG 46,4 százalékát - 94,12 százalékról 94,17 százalékra nőtt. A tőkepiaci törvény ugyan a nyilvános vételi ajánlatokban lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlattevő, ha az ajánlat után részesedése 90 százalék feletti, megvásárolja a még közkézen forgó papírokat az ajánlati áron (vagy ha az magasabb, akkor sajáttőke értéken), a törvény szövege szerint azonban ez akkor járható út, „ha a vételi ajánlat következtében a szavazati jogok több mint kilencven százalékát megszerezte”. A lapunknak nyilatkozó kisebbségi részvényes s az általunk megkérdezett szakértők szerint ebből az következik, hogy kiszorítás csak abban az esetben lehetséges, ha a kilencvenszázalékos küszöb átlépése vételi ajánlattal történik. Jelen esetben azonban, mivel a BLB befolyása már az ajánlat előtt is kilencven százalék felett volt, ez nem tűnik járható útnak. Az ügy pikantériája, hogy információink szerint az MKB értesítette a PSZÁF-ot kiszorítási szándékáról, és a felügyelettől kapott állásfoglalás nem kifogásolta a bank tervezett lépését. Ha a kisrészvényesek körömszakadtáig szeretnének a Magyar Külkereskedelmi Bank részvényesei maradni, alighanem egy újabb izgalmas tőkepiaci precedens üggyel foglalkozhat az illetékes bíróság.
