Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A részvényárfolyamok utóbbi két évben tapasztalható visszaesése nyomán jóval szerényebbé váltak a befektetők árfolyamnyereséggel kapcsolatos várakozási, s így egyre komolyabb ösztönzővé lépett elő a könnyen kalkulálható és biztosan a zsebbe kerülő osztalék. A vállalati nyereség tulajdonosok közti felosztásának kedveznek az Amerikában jelentősen csökkenő osztalékadó-terhek és a cégek számláin parkoló kihasználatlan készpénzhegyek is. (Májusban jelentősen változtak a tengerentúlon az adózási szabályok. Az árfolyamnyereséget és az osztalékot ezután egységesen 15 százalékos adó terheli, szemben a korábbi 20, illetve 38,6 százalékkal.)
Idén eddig az S&P-500 cégei közül 171 jelentette be osztalékfizetési szándékát, szemben a tavaly ilyenkor mért 113-mal. A cégek közül ráadásul 155 a tavalyinál átlagosan 18 (!) százalékkal magasabb osztalékkal örvendezteti meg tulajdonosait. Év végéig várhatóan az ötszázból 365 cég jelenti be osztalékfizetési szándékát, szemben a tavalyi 351-gyel.
Ennek köszönhetően az év végéig várhatóan a tavalyinál 13,9 milliárd dollárral több osztalékot fizetnek ki az S&P-500 cégei, mint egy évvel korábban. Ráadásul az osztalékadó-terhek csökkenésének következtében a tulajdonosok zsebébe közel 47 milliárd dollárral több pénz vándorol majd.
A tulajdonosoknak való juttatástól eddig mereven elzárkózó szektorokban is megjelent az osztalékfizetési hajlandóság. Az informatika zászlóshajójának számító Microsoft például történetében előszőr januárban osztalék fizetésről határozott, igaz, a cég számláján pihenő 50 milliárd dollárhoz képest csak jelképes mennyiséget osztanak szét a részvényesek között.
