Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Három évvel az MFB „gáláns”, 1105 forintos kivezetési ajánlata után a napokban vételi ajánlatot tartalmazó levelet kézbesített a posta a kétévi tőzsdei lét után már zárt társaságként működő BÁV Rt. valamennyi kisrészvényesének. A társaság vezérigazgatója arról tájékoztatta őket, hogy a BÁV két nagyrészvényese, a Pro Cash Rt. és az Szik-Lap Kft. hajlandó további részvényeket vásárolni. A levélben megadott telefonszámokon kiderült, hogy a vevő 2250 forintot ad részvényenként, ám kizárólag a fizikailag leadott részvényeket hajlandó megvásárolni. (Egyébként a két „független” tulajdonos mindegyike ugyanahhoz - az Inforg Rt.-ben dolgozó - ügyintézőhöz irányítja a részvényeseket, ami legalábbis erősítheti a régóta lappangó gyanút, hogy a BÁV-nál bizony összehangolt tulajdonszerzés történt.)
Az 1773-ban, még Mária Terézia privilégiumával megalapított BÁV - a legrégibb magyar társaság - 2,2 millió darab részvényének 46,25 százalékát a Pro Cash Rt. még a tavalyi kormányváltás előtt az MFB-től vette. Akkori információink szerint ez 226 százalékos árfolyamon történt (NAPI Gazdaság, 2002. május 27., 7-8. oldal), további 48,26 százalék pedig az OTP Bank közbeiktatásával került az Szik-Lap Kft.-hez.
A közkézhányad tehát mintegy 5,5 százalékra, 120 ezer darabra becsülhető. Az Inforg-csoport „csendes” vételi ajánlata a korábbiakhoz képest (az MFB a tőzsdei kivezetés előtt, 2000 júliusában 1105 forintot fizetett a kicsiknek) kedvezőnek tűnik, ám a jellemzően 16-17 részvényt értékpapírszámlán tartó egykori jegyzőknek (ennyit kaptak ugyanis fejenként az öt évvel ezelőtti jegycserés értékesítés befektetői) a fizikai kikérés 50 ezer forintos Keler-díja alighanem megoldhatatlan terhet jelent. A BÁV részvénykönyvét mellesleg a Keler vezeti, ezért különösen furcsa, hogy az elvileg valamennyi részvényesre kiterjedő ajánlat a Kelerben őrzött papírokra nem érvényes.
