Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Négy évvel a Mol első kísérlete után egy meglepően gyors és Hernádi Zsolt Mol-elnök által az általuk látott „legtranszparensebb” közép-európai tender után tegnap délután Zágrábban a magyar olajtársaság aláírta az INA 25 százalékának megvételéről szóló szerződést. Az 505 millió dolláros befektetés a második legnagyobb külföldre irányuló magyar akvizíció, igaz, a rekordot is a Mol tartja a Slovnaft egészének mintegy 800 millió dollárba kerülő (részben még függőben lévő) megvételével. Az ünnepélyes aláírást követő sajtótájékoztatón Ivica Racan kiemelte: nehéz, de tisztességes és átlátható folyamat ért véget az aláírással, amelynek során szigorúan tartották magukat a horvát privatizációs törvényhez.
A kormányfő szerint a Mol stratégiai partnere lesz az INA-nak és a két olajcég kéz a kézben lép fel a régióban. Medgyessy Péter a két országot összefűző történelmi szálakról, illetve a Mol horvát fejlődés melletti elkötelezettségéről beszélt. Ljubo Jurcic horvát gazdasági miniszter kormánya elégedettségét tolmácsolta a Molnak és hangsúlyozta: a magyar olajcéggel mint partnerrel az INA immár regionális játékossá válik. Hernádi Zsolt arra emlékeztette a sajtót, hogy a már három országban működő Mol-csoport olajfeldolgozó kapacitása az INA-éval együtt eléri a 20 millió tonnát. Emellett kilenc országban 1200 töltőállomást is magának mondhat a cégcsoport.
A horvát távközlési cég eladása utáni második legnagyobb horvát privatizációs tranzakció megvalósulásához még kell mindkét ország versenyhivatalának hozzájárulása, a Mol ezután - várhatóan októbernél nem előbb - utalja át a vételár túlnyomó részét a horvát állam számlájára. A vételár kifizetése - mint az olajcég elnöke kijelentette - semmilyen finanszírozási gondot nem okoz a Molnak, mivel június végén írt alá egy 600 millió eurós rulírozó hitelkeretről szóló megállapodást (NAPI Gazdaság, 2003. június 30., 7. oldal).
Az INA 9 milliárd kuna névértékű részvényéből 2,25 milliárd kuna névértékűt kap meg a Mol. Áldott Zoltán, a Mol vezérigazgató-helyettese a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a megállapodás szerint a horvát állam bármikor eladhat az INA-ból, de ha 10 százaléknál nagyobb csomagot kívánna egy befektetőnek értékesíteni, arra a Molnak elővételi joga van. Várható ugyanakkor a piacra kerülése annak a 15 százalékos pakettnek, amelyet a kormányzat az INA privatizációjáról szóló törvény szerint nyilvános emisszió útján értékesít. A Mol két helyet kap az INA igazgatóságában és felügyelőbizottságában, az egyik it-tag a cég magyar tulajdonosa által delegálandó pénzügyi vezérigazgató-helyettes lesz.
Az INA annyiban is hasonlít a Molhoz, hogy a feldolgozó ágazat mellett jelentős a kutatás-kitermelés súlya. Horvátország mellett - ahol több mint egymillió tonna olajat és olajkondenzátumot hoz a felszínre - Angolában, Egyiptomban és Oroszországban vannak termelő mezői, Albániában, Egyiptomban, Angolában és Szíriában pedig ígéretes kutatásokban vesz részt. (Utóbbi helyszínek a Mol történetében is szerepet játszottak, de a magyar olajtársaság 2000 után kivonult a mediterrán térségből.) Ugyancsak Áldott Zoltántól származó információ szerint az INA tavalyi 154,1 millió dolláros eredménye után (amely egyébként háromszorosa a 2001-esnek) idén az első negyedévben adó előtt 90 millió dollár profitot ért el. Ennek fényében a 2,02 milliárd dolláros, vagyis 465 milliárd forintos, a Molétól alig több mint 100 milliárddal elmaradó kapitalizáció nem is tűnik magasnak. A Mol által a két szerzeményre, a Slovnaftra és az INA negyedére fordítandó összesen 300 milliárd forint a cég teljes tőzsdei kapitalizációjának több mint 50 százalékára rúg.
