Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar közvéleményt immár hetek óta foglalkoztató pénzügyi botrány helyes megnevezése lassan nagyobb probléma, mint a „mi történt valójában?” és a „hogyan történhetett?” kérdések megválaszolása. Először a Pannonplast tiltakozott az ellen, hogy mindenki Pannonplast-ügyről beszél, azután mire mindenki megértette, hogy a felvásárlási célpont valóban kevéssé tehet arról, ha valakik brókeri közreműködéssel más pénzéből veszik a részvényeit, elterjedt a K&H-ügy, a tőzsdebotrány, sőt a brókergate elnevezés.
A két utóbbi ellen tegnap terjedelmes közleményben tiltakozott a Budapesti Értéktőzsde. A közlemény - a K&H nevét le nem írva - megállapítja, hogy a sikkasztással gyanúsított személy soha nem volt bejegyzett üzletkötő a tőzsdén, a börzén ügyletet nem köthetett, vezetőként pedig egy pénzintézetnél volt alkalmazásban, vagyis tőkepiaci tevékenységet nem végzett.
Bár a tőzsdének a magyar tőkepiac jó hírének megóvása alighanem elsőrendű feladata, sőt még abban is igaza van, hogy - a közlemény szemléletesnek szánt példájánál maradva - egy autóvezető felelőtlenségéből bekövetkezett balesetnél sem célszerű az úthálózat vagy az autógyártók botrányáról beszélni, ha valaki más befektetését értékpapírszámlán egy brókerház keretei között kezeli, azt saját döntése alapján tőzsdei ügyletekbe fekteti, netán segédkezet nyújt egy tőzsdei társaság ellenőrző pakettjének illegitim felvásárlásához, arról bizony elég nehéz elhitetni, hogy semmi köze nem volt a tőkepiachoz. Rajtunk azonban nem múlik, a minden ügyfele által brókernek nevezett K. A., az érettségi nélküli bankigazgató által elkezelt milliárdok ügyét mi ezentúl még véletlenül sem nevezzük tőzsdebotránynak. Hátha ettől rögtön eloszlik az ügyet fedő homály...
