Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) sajtóosztálya megerősítette lapunk értesülését, hogy Kulcsár Attila, a K&H Equities „befektetési tanácsadója”, egy személyben a K&H Bank ügyvezető igazgatója nem szerepel a felügyelet által vezetett üzletkötői névjegyzékben és üzletágvezetőként sem jelentették be soha személyét.
Az üzletkötői névjegyzékben való szereplés a tőkepiacon annyit jelent, mint a kétszáz évvel ezelőtti Magyarországon az armális, vagyis a nemesi kutyabőr. A névjegyzékben szereplő üzletkötők - vagyis a brókerek - azok, akik a négy részből (jogi, matematikai, közgazdasági és tőzsdei szabályzatismereti) álló tőzsdei szakvizsga letétele után végrehajthatják az ügyfelek tőzsdei és tőzsdén kívüli megbízásait. A tőkepiaci törvény a befektetési szolgáltatói üzletág vezetőjére külön előírja a tőzsdei szakvizsga letételét, a szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséget (ez az üzletkötőknél nem követelmény) azonkívül a feddhetetlenséget és a megfelelő pénzügyi tapasztalatot. Kulcsár Attilánál a sajtóban megjelent hírek szerint ezek közül egy sem volt meg, hacsak nem számítjuk a pénzügyi tapasztalatok körébe a Zala megyei illegális betétgyűjtéssel eltöltött esztendőt.
A PSZÁF K&H Banknál kezdett és most is folyó átfogó vizsgálata egyebek mellett kiterjed Kulcsár alkalmaztatásának körülményeire is, valamint arra, hogy gyakorolt-e tényleges irányító szerepet a befektetési szolgáltató üzletág felett, illetve hajtott-e végre személyesen tőzsdei ügyleteket vagy utasított-e ilyenekre üzletkötőket. Ha igen - márpedig a jelek erre mutatnak - akkor a bank felelőssége már a bejelentés elmulasztásában is tetten érhető. (A bejelentés elmaradásában minden bizonnyal Kulcsár múltja és iskolai végzettségének hiányai játszottak döntő szerepet.)
A brókercégek napi szintű, az ügyfélkövetelések és az értékpapír-állományok egyezőségét kimutató jelentési kötelezettségeit ismerve egy lapunk által megkérdezett volt brókerház- és bank-vezérigazgató elmondta, kizárható, hogy bárki is egyedül képes legyen húszmilliárdot meghaladó ügyfélállomány folyamatos manipulálására. Erre legalábbis egy, a PSZÁF-nak menő jelentéseket készítő párhuzamos szoftvert kell üzemeltetni. (Egyes hírek szerint ez a K&H Equitiesnél meg is történt.)
A „magányos tettes” teóriáját az előzőek mellett az is cáfolja, hogy a már nyilvánosságra került ügyletek egy része felveti a pénzmosás gyanúját (nagy összegű számlák közötti mozgások, amelyeknél elvált egymástól a fizetés és a teljesítés, párosulva készpénzes kifizetésekkel), márpedig a bank meglehetősen részletes pénzmosás elleni szabályzattal és a gyanú esetén szükséges bejelentésekről rendelkező részletes kézikönyvvel rendelkezik. (Nyilván ez is szerepet játszott a belső ellenőrzéssel is megbízott Ludo Jacobs vezérigazgató-helyettes „önkéntes” távozásában és Brüsszelbe utazásában.)
Nem véletlen, hogy a bank tegnapelőtt külön közleményben sietett cáfolni azt az elterjedt vélekedést, hogy Rejtő E. Tibor volt vezérigazgató és - a lapunk információja szerint szinte egészen a botrány kirobbanásáig a vele szomszédos szobában dolgozó Kulcsár közeli barátok lettek volna.
A K&H Brókerház (az Equities jogelődje) élén egy évig, az ABN-Amróval való 2000. szeptemberi egyesülésig álló Mohai György a NAPI gazdaságnak elmondta, hogy Kulcsár Attila abban az időben mint jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező fiatalember a pár milliós befektetéssel rendelkező magánügyfelek kapcsolattartójaként dolgozott a cégnél. Abban az időben még szó sem volt kivételezett vagy irányító helyzetről. Igaz, akkor még Mohai visszaemlékezése szerint sem VIP-listák, sem sokmilliárdos vagyonkezelt számlák nem voltak a brókerházban.
