Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Sokadszorra gyűltek össze pénteken a Zalakerámia Rt. részvényesei, hogy döntsenek a társaság tavalyi és tavalyelőtti beszámolójáról. Az először az Arago és az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) szembenállása, később a cégbíróság megsemmisítő határozata miatt el nem fogadott mérlegek megtárgyalására a közgyűlést ezúttal a Zala Megyei Bíróság mint cégbíróság hívta össze. A találkozó első nekifutásra határozatképtelen volt, két egy darabbal szavazó részvényes mellett az Intergazprom Invest (I.G.P.I.)-ÁÉB páros csak 46 százaléknyi részvénycsomaggal volt jelen (a többi papír a még a versenyhivatali döntésre váró vételi ajánlatban parkol).
A megismételt közgyűlésen gyorsan megtörtént az igazgatóság és a felügyelőbizottság megválasztása. Az ÁÉB Hegyi Sándor termelési igazgatót, Andrej Gyementyev ÁÉB-vezér-helyettest és Bogár Józsefet, a DKB East igazgatóját delegálta az it-be. Az I.G.P.I. a régóta Zalakerámia-vezető Albrecht Lórántnét és Timur Rahimkulovot jelölte.
Az ifjabb Rahimkulov (az ÁÉB-vezér Megdet Rahimkulov fia) egyébként - amint ez a közgyűlésen elhangzott - az ÁÉB 10 százalékos tulajdonosaként a bankhoz kötődő I.G.P.I. vezérigazgató-helyettese is.
Az ezt követő 20 perces szünetben a vezető testületek megalakultak, elnököt választottak, megtárgyalták a négy beszámolót (2001-es és 2002-es konszolidált és anyavállalatit egyaránt), majd ezután javaslatuk alapján a közgyűlés is elfogadta azokat. A beszámolók egyébként a korábbi adatokhoz képest nem tartalmaztak újdonságokat.
A frissen felálló vezetőség a közgyűlés után közleményt adott ki, amelyben hosszasan ecsetelik a társaságnál az Arago kivásárlása, azaz idén tavasz óta elért eredményeket. Eszerint a kereskedelem szervezetét a mélypontról újjászervezték. Auditálták az új minőségirányítási rendszert, s megkezdődtek a már korábban beharangozott 20-25 millió eurós kapacitásbővítő beruházások előkészítő tárgyalásai is. Átfogó költségcsökkentési programot is indítottak a vállalatcsoportnál, s mindezek hatásaként a tulajdonosváltást követően a cég könyveiben május végéig máris 150 millió forintos javulás mutatkozott. Persze ez a hír a külső részvényeseket vélhetően nem nyűgözte le, hiszen a Zalakerámiánál - jórészt az iparági sajátosságok miatt - az első negyedév rendszerint szignifikánsan gyengébb az utána következőknél.
A közlemény szerint a társaság (a magyar anyavállalat, nem konszolidáltan) a második negyedévben 100 milliós operatív profitot produkált. A képet csak a pénzügyi tételek ronthatják, az euróban eladósodott Zalakerámiának a március végi 236 forintos euróárfolyamhoz viszonyított forintgyengülés nyilván nem tett jót (két hete a Raiffeisennek 37,5 millió eurót fizettek vissza). Megkezdődtek a korábban beígért oroszországi kiszállítások is, idén egymillió négyzetméter burkolólapot exportálnak a hatalmas piacra.
