A HVB, az Inter-Európa Bank, a Postabank és a több tucat kijelölt takarékszövetkezet összesen 141 jegyzőhelyén tegnap indult a Forrás-részvények jegyzése. Bár jegyzési számokat Polacsek Csaba, a forgalmazó CA-IB ügyvezető igazgatója tegnap délután még nem tudott mondani, a legtöbb helyen folyamatos volt a kárpótoltak érdeklődése, de a jegyzések inkább csak kisebb, néhány tízezer forintos összegre szóltak. A nem alanyi kárpótoltak láthatóan egyelőre kivárnak, tartózkodásukat adózási okok is motiválhatják.
A 341 oldalas, minden más magyar emisszióhoz kiadottnál bővebb tájékoztatóból kihámozható, hogy a Forrás-részvények adómentességét illetően valójában csak az alanyi kárpótoltak lehetnek nyugodtak. Ha eredeti kárpótoltként - vagy ha hagyatékátadó végzéssel igazolt örökösként - használják fel Forrás-jegyzésre a jegyeiket, az így megkapott részvények tőzsdei értékesítése esetén az árfolyamnyereségük 0 százalékkal adózik. Ha nem a tőzsdén adják el a részvényeket, az 1742 forintos kibocsátási ár feletti nyereségük adóköteles. (Erre a jelen körülmények között vajmi kevés az esély.) A nem alanyi jegytulajdonosok árfolyamnyereségadó-mentessége viszont csak az 1742 forintos kibocsátási ár feletti (egyelőre eléggé esélytelen) tőzsdei eladásnál lép be. E határ alatt a felhasznált jegyek beszerzési ára és a Forrás-részvény eladási ára közötti különbség után 20 százalékkal adózniuk kell. Mivel a spekulánskézben lévő jegyek döntő részét a mai 1000-1100 forint közötti árszintnél alacsonyabb árfolyamon szerezték be - tavaly ilyenkor még 650 forint volt az ár - számukra csak akkor éri meg a Forrás-jegyzés, ha a jelenlegi jegyárhoz képest jelentős, legalább 150 forintos gyors áremelkedésre számítanak.
A bonyolult adózás a brókercégek gondjait is szaporítja, ugyanis nem lesz könnyű minden egyes Forrás-eladásnál kinyomozni: az eladó alanyi kárpótoltként szerezte-e a részvényét, és ha nem, beszerezni tőle a jegyek árigazolását.
Ha a brókercég szabályszerűen jár el és a részvénytulajdonos sem eredeti kárpótolti mivoltát, sem a jegyek beszerzési árát nem tudja igazolni, a teljes eladási ár 20 százalékát fizetheti adóban.
A Forrás-tájékoztató egyébként amellett, hogy a portfólióba tartozó valamennyi céget részletesen bemutatja, tartalmaz néhány igazi újdonságot is. Kiderül belőle, hogy június 13-án a Forrás Rt. a fő tulajdonos ÁPV-vel együttértékesítési megállapodást írt alá három társaságra (Antenna Rt., Tokaj Rt., Hungaropharma Rt.) vonatkozóan. Az Antennában a 10 százalékos apport miatt az ÁPV részesedése 75 százalék alá csökkent, ezért külön jogot szerzett magának arra, hogy a bűvös határ eléréséhez szükséges 1,3 százalékot adott esetben megvehesse a Forrástól. (A Forrásnak így 8,3 százaléknyi szabadon értékesíthető Antennája marad, 2085 forintos nyilvántartási értéken.) A Tokaj Rt.-ben a Forrás 23 százaléka mellett az ÁPV-é a többi 77 százalék, a Hungaropharmában pedig az Egis-Richter-Béres gyógyszerkonzorcium 62 százaléka mellett a Forrásnak 10, az ÁPV-nek pedig 25 százaléka van.
Az ÁPV-vel aláírt szerződés egy eladási opciót is tartalmaz a Forrás számára, amelynek jelentőségét a cég megítélése szempontjából aligha lehet túlbecsülni. Eszerint bizonyos ingatlanokat és társasági részesedéseket a Forrásnak jogában áll könyvértéken visszadnia az ÁPV-nek akkor, ha azok értékesítése három alkalommal hiúsul meg az apportértéket el nem érő vételi ajánlatok miatt. Mivel a Forrás portfóliójában tucatnyi ingatlan szerepel 2,5 milliárd forintos apportétékkel, azonkívül nem egy részesedésnél igencsak eltérhet a jórészt sajáttőke-alapon megállapított apportérték az üzleti értéktől (például a tavaly 36 milliós nyereséget elért Cartographia 90 százaléka 630 millió forinttal szerepel a könyvekben), könnyen elképzelhető az eladási opció részbeni lehívása.
A Forrás március végi, auditált mérlegéből kiderül, hogy a BorsodChem nyereséges márciusi értékesítése ellenére miért nem valószínű a 350 milliós idei adózott eredményterv túllépése. Egy, még a Hungalu-vagyon kezeléséből fakadó jövőbeli kötelezettségre 209 millió forint céltartalékot képzett a cég, zömmel ez okozta az első negyedévben felmerült 234 milliós rendkívüli veszteséget. A BorsodChemen elért 296 millió forint árfolyamnyereséget csak a második negyedévben számolták el.
A kockázati tényezők bemutatása kapcsán - ez a forgalmazó előrelátását dicséri - külön alfejezetet kaptak a „tulajdonosokból, illetve a tulajdonosok változásaiból” fakadó kockázatok. Ezek között szerepel az az eset, ha egy tulajdonos domináns pozícióra tesz szert és stratégiája nem egyezik meg a tájékoztatóban vázolt üzleti stratégiával. Ugyanakkor ezt csökkenti az alapszabály - részben alighanem a TEBÉSZ nyomására bekerült - kitétele, amely szerint az igazgatóság visszahívásához, illetve stratégiai döntéshez a forgalomba hozatalt követő egyéves időszakon belül 90 százalékos közgyűlési jelenlét és azon belül 90 százalékos szavazati arány szükséges. Egy év után azonban szabad a vásár, hacsak nem marad az ÁPV Rt. kezében továbbra is jelentős mennyiségű Forrás-részvény.
