Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rekordidő, alig néhány nap alatt hagyta jóvá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Forrás-részvények kibocsátási tájékoztatóját és tőzsdei bevezetését, a jegyzés június 30-ától július 18-áig tart. László Csaba pénzügyminiszter az öt év után első tőzsdei bevezetéssel járó privatizációs akciót ismertető tegnapi tájékoztatóján elégedetten konstatálta, hogy a kormány teljesíti egy évvel ezelőtti ígéretét, a kárpótlási jegyek beváltását. Az 1,8 millió határozat keretében kiadott több mint 140 milliárd forint címletértékű jegyből a pénzügyminiszter 7-9 milliárd forint címletértékűre taksálja a be nem váltottak mennyiségét. (Ezt az árfolyamértéken mintegy 12-15 milliárd forintot László Csaba az állam „kártyaadósságának” nevezte.)
Az ÁPV Rt. 4 millió darab ezerforintos névértékű, évi minimum 5 százalékos osztalékra jogosító osztalékelsőbbségi és 4 millió 601 ezer darab törzsrészvényét kínálja fel nyilvános cserére, a jegyzés jövő hétfőn indul. A törvényi sajátosságok miatt legalább egy részvényt újonnan kell kibocsátani, e célra a Forrás egyetlen darab, szavazatra nem, viszont évi 1 százalékos osztalékra jogosító, C-sorozatú részvénye áll rendelkezésre. (Az ezer forint készpénzért lejegyezhető részvényre a jelenlegi tulajdonosoknak van allokációs elsőbbségük.) Az öt éve első tőzsdei bevezetés előtti privatizációs kibocsátás keretében a jegytulajdonosok a CA-IB vezette konzorcium 141 fiókjában cserélhetik Forrásra jegyeiket. A konzorciumban a HVB, az IEB, a Postabank, a Takarékbank és néhány takarékszövetkezet vesz részt. Hogy rövid-e vagy éppen elegendő a háromhetes jegyzési időszak, arról most még megoszlanak a vélemények, az ÁPV úgy véli, az utóbbi. A miniszter a NAPI Gazdaság kérdésére - véleményünk szerint a 8,6 millió darab Forrás-részvénynek legfeljebb felét jegyzik le három hét alatt - elmondta, hogy a megmaradt állami tulajdonú részvényeket fél- vagy egyéves időszak után (ennyi kell, hogy kiderüljön, mennyi jegy maradt kint) az állam jórészt eladja. László Csaba utalt arra is, hogy a kárpótlási folyamat új törvénnyel történő jogi lezárására is kell valamennyi Forrást tartalékolni, hogy aki akkor akarja, utoljára még átválthassa jegyeit részvényre.
A cserearány 1 részvényért 1 darab 1742 forintot érő kárpótlási jegy. A jegyzés során az alanyi kárpótoltaknak allokációs előnyük van. Egy személytől csak egy meghatalmazást fogadnak el. Újdonság, hogy ha a jegyzett részvényfajta már elfogyott, a jegyző automatikusan a másikat kapja. Egyelőre kérdés, hogy melyik fajta lesz a kapósabb, állítólag néhány nagybefektető milliárdos volumenben szeretne törzsrészvényhez jutni.
Patonai József, a Forrás Rt. vezérigazgatója a „portékáról” elmondta, hogy a 16 milliárd forintot meghaladó saját tőkéből jelenleg 7,25 milliárd forint a készpénz és állampapír, és 2,55 milliárd forint az idén mintegy 210 millió forintos bérleti díjbevételt hozó ingatlanportfólió értéke. A tőzsdei portfólióban 1 millió 187 ezer Antenna-részvény, 30 ezer apportban kapott Richter- és meg nem nevezett számú - vélhetően nemrég vásárolt - Matáv-részvény van. A kisebb részesedések közül a Zalai Agrár és Ipari Rt.-ben meglévő, névértéken 125 milliós részesedést az apportértékhez képest 20, a Pécsi Építő Rt.-ben meglévő 10 milliósat 10 százalékos nyereséggel, míg a Konflax Rt.-ben fennálló 43 százalékot (380 millió forint névértékben) éppen az apportértéken sikerült eladni. Utóbbit a többségi tulajdonos Fotex-csoport veszi meg, névérték alatti árfolyamon.
A Forrás első öthavi eredménye adó előtt 300 millió forint (a BorsodChem-eladás 300 és a cukorgyári portfólió értékesítésének 200 milliós nyereségét a kibocsátással kapcsolatos költségek apasztották), az idei terv 426 millió.
A Forrás-papírok tőzsdei premierje augusztus elejére várható. A Synergon-részvények négy évvel ezelőtti megjelenése óta ez az első olyan tőzsdei részvény, amelynél a bevezetést igazi, milliárdos volumenű forgalomba hozatal előzte meg. A Forrás-részvény tőzsdei kilátásait illetően kevesen mernek jóslásokba bocsátkozni, annyi biztos, hogy az áralakulás legalább annyira függ majd a jegyzés során kialakuló tulajdonosi szerkezettől, mint a társaság pénzügyi eredményeitől.
