Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tételes cáfolatot bocsátott ki azzal az ismeretlen eredetű dokumentummal kapcsolatban, amelyet a kormány csütörtökön hozott nyilvánosságra. Az anyagról a nyilvánosság először múlt hétfőn szerezhetett tudomást, a felügyelet elnöke kórházi ágyából nyilatkozva említette meg a szerinte titkosszolgálati módszerekkel készült, az ő lejáratására, az ellene indított támadássorozat részeként előkerült anyagot. A dokumentum útja innen a miniszterelnökhöz vezetett, majd a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón a sajtóhoz.
A jelentésből kiderül, hogy az nem írásbeli anyagok, hanem állítólag több személy egybevágó szóbeli elmondása alapján készült. A PSZÁF elmúlt évekbeli tevékenységével kapcsolatos „gyanús” ügyek sorát az anyag a felügyelet elnökének magas fizetésével, kinevezésekor állítólag hiányzó államigazgatási gyakorlatával kezdi. A PSZÁF-cáfolat felhívja a figyelmet a vonatkozó jogszabályi helyekre, amelyek a felügyelet vezetőinek javadalmazásáról szólnak, s arra, hogy ez mindig a jogszabályoknak megfelelően történik. Utal a jelentés egy bizonyos székházügyre is, amelynek keretében a felügyelet ingyenesen átadta a Pénzügyminisztériumnak Csalogány utcai irodaházát. A viszonylag gyenge érvelés szerint a PSZÁF az említett ügy miatt 500 millió forint nyereségtől esett el, a cáfolat szerint viszont a felügyeletnek egyrészt a kérdéses időpontban már nem is tulajdon-, hanem vagyonkezelői joga volt a székházra, másrészt az ilyen jog költségvetési szervek közötti átruházását a törvény kifejezetten lehetővé teszi. A székház történetet tovább feszegeti a jelentés, amely attól kezdve, hogy miért nem az előzetes terveknek megfelelően az Ybl-palotába, és miért a Krisztina plazába költözött a felügyelet, egészen a felügyeleti autók parkolóházba történő beállásának időigényességéig sorolja a vádakat. Az autók máshol is előkerülnek, az anyag egy helyütt ecseteli például, hogy Sáray elnökhelyettes asszony egy évvel új szolgálati Skoda Octaviája átvétele után hogyan kapott egy „diszkrét almazöld” Saabot.
A dokumentum egyébként azt próbálja több helyütt is feszegetni, hogy a jelenlegi irodákat bérbe adó Imperiál hogyan fizet a Defend Kft.-nek a biztonságtechnikai szolgáltatásokért, s hogy ez nem közpénzeknek a Defend Kft. felé történő átcsorgatása-e. Ezt is tételesen próbálja cáfolni a felügyelet, az irodabérlet nagyságát megkérdőjelező állításra például kisebb összehasonlító táblázatot közölnek a hasonló kategóriájú irodaházak bérleti díjairól. A PSZÁF munkatársainak vélt megfigyelésével is foglalkozik az összeállítás, amely szerint a biztonsági főnök lehallgatja a telefonbeszélgetéseket. A felügyeleti cáfolat szerint ez egyszerűen nem igaz. A PSZÁF és a Budaglobál Kft. – mint a felügyelet háttértevékenységéhez szükséges létszámhoz munkaerő-kölcsönzést végző cég – közötti kapcsolat szabályosságát is kifogásolja a dokumentum. A felügyelet ezt és a többi kisebb üggyel kapcsolatos felvetést is cáfolja.
Keller László közpénzügyi államtitkár eközben pénteken sajtótájékoztatón közölte, hogy a fent részletezett írás részben említi a Kehi-jelentés szerinti szabálytalanságokat is. Bár a jelentés egyelőre nem nyilvános, az államtitkár csöpögtetett belőle információkat, nevezetesen elárulta, hogy a két anyag hol fedi egymást. Ilyen pont az, hogy a PSZÁF nem terjesztette be szervezeti és működési szabályzatát a Pénzügyminisztériumhoz, s így egyes munkajogi intézkedéseknek nem volt alapjuk, ilyenek továbbá az irodaházügyek és a Budagloballal kapcsolatos szerződések. Keller elmondta, hogy a saját belső vizsgálatuk szerint az irat nem tőlük került ki. Eközben Szász Károly a Népszabadságnak adott interjújában sürgette, hogy tegyék nyilvánossá a Kehi-jelentést.
