Meglehetősen furcsa módon kívánt tegnap megfelelni a Pevdi és a Britton-Kartonpack páros a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének keddi határozatában foglaltaknak. A határozat ugyanis arra szólította fel a feleket, hogy a tőkepiaci törvény előírásainak megfelelően jelentsék be közös befolyásukat - s annak mértékét - a Pannonplast Rt.-ben, mivel a tőkepiaci törvény 65/4 pontja alapján ilyennel rendelkeznek. A Britton-Kartonpack tegnapi bejelentésében megállapítja, hogy a felügyelet ilyen tartalmú határozatot hozott, s röviden ismerteti a határozat megállapításait. Az utána következő bekezdésben a szöveg utal arra, hogy a közzététellel a határozatban foglaltaknak kívánnak eleget tenni, majd jelzik, hogy a határozatot bíróság által kívánják felülvizsgáltatni. Ugyanakkor remélik, hogy sikerül visszaállítani a jó kapcsolatot a cég és a felügyelet között, s ezért személyes találkozót kezdeményeznek a felügyelet elnökével. A Pevdi közzététele már közelebb áll a tpt.-ben megfogalmazott elvárásokhoz, ez a közzététel ugyan szintén csak a határozat lényegét ismétli meg először, de később a Pevdi 11,16 százalékos és a Britton-Kartonpack 12,12 százalékos befolyását is számszerűsíti.
A közzétételeknek eközben hatásuk lehet a Pannonplast életére. A tőzsdei társaság közgyűlésén ugyanis az együttes befolyással rendelkező részvényesek által közösen leadható szavazatok mértéke nem haladhatta volna meg a 12,5 százalékot, ők azonban összes részvényükkel szavaztak, s így tudták akaratukat rendszeresen keresztülvinni a többi részvényessel szemben. A felügyeleti határozat nyomán megkérdőjeleződhet a tavaszi közgyűlésen hozott határozatok érvényessége, s így a Pannonplast igazgatóságának összetétele is. Mivel a határozat nyomán könnyen legitim igazgatóság nélkül maradhat a műanyagcég, így akár az is előfordulhat, hogy a Zalakerámiához hasonlóan a határozatmegsemmisítések nyomán a cégbíróság lesz majd kénytelen új Pannonplast-közgyűlést összehívni.
A felügyelet egyébként jelezte, hogy a cégbíróság figyelmébe ajánlotta a Pannonplast alapszabályát is, mivel az véleménye szerint nincs teljesen összhangban a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel. Az alapszabálynak vélhetően nem a szavazati jogot 12,5 százalékban korlátozó rendelkezéseit találhatta a felügyelet kérdésesnek, inkább a tulajdonszerzés mértékét maximalizálót. A műanyagipari cégben ugyanis jelenleg - az alapszabály szerint - senki sem szerezhet 25 százalékot meghaladó tulajdonhányadot.
