Meglehetősen általánosan fogalmaz a Zalakerámia Rt. nyilvános vételi ajánlatához kapcsolt működési terv az ajánlattevők stratégiai elképzeléseiről a társasággal kapcsolatban. Az Általános Értékforgalmi Bank Rt. és a Kafijat Kft. 1600 forintos vételi ajánlatának lebonyolításával megbízott CIB Bank fiókjaiban megtekinthető tervben leírtak szerint a cél az, hogy a Zalakerámia a „kerámiatermékek vezető gyártójává váljon” Közép- és Kelet-Európában, diverzifikált termékválasztékkal belföldi piaci részesedését növelje és az egyéb európai piacokon eddig elért részesedését megtartsa.
Ehhez az ajánlattevők szerint jelentős új beruházásokkal kell növelni a termelőkapacitásokat. Ők - amint arról korábban már szóban is nyilatkoztak - kiemelt fontosságúnak tartják az Oroszországba irányuló export folyamatos bővítését. Fontosnak tartják, hogy a Zalakerámia erőteljes extenzív üzletpolitikát folytasson, az új beruházásokat azonban várhatóan csak részben lesz képes saját forrásokból biztosítani, s így szükségessé válhat jelentősebb mértékű hitel felvétele is. A jelenlegi hitelszerkezetet - itt vélhetően a Zalakerámia konzorciális hitelére gondolnak - átstrukturálnák. Ugyanakkor az intézkedések hatására a későbbiekben várhatóan javulna a Zalakerámia cashflow-helyzete, s ez majd egyszer lehetővé tenné osztalék kifizetését is.
Ha a számokat és konkrétumokat óvatosan és gondosan mellőző üzleti terv alapján a Zalakerámia-részvényesek netán nem tudnák eldönteni, érdemes-e az ajánlatot elfogadni, az ajánlat szövege sem nyújt nekik támaszt ebben. A korábbi nyilvános vételi ajánlatok szövegével szemben az ÁÉB-Kafijat páros ajánlata nem tartalmazza az „ajánlat elfogadásának indokai” című részt. Ugyanakkor az igazgatóság véleménye az, hogy az ajánlat baráti és elfogadásra javasolt. A képet csak az árnyalja, hogy a véleményt kiadó igazgatóságot megválasztó közgyűlés határozatait időközben megsemmisítette a cégbíróság (NAPI Gazdaság, 2003. május 30., 11. oldal).
