Az originális és generikus gyártók világméretű versenyének új harci terepe az adatkizárólagosság meghosszabbításáért való küzdelem, amelynek kimenetele az EU-csatlakozás utáni magyar gyógyszerszabályozás számára is döntő lehet. Az EU-országok gyakorlata nem egységes, Görögországban, Spanyolországban hat, Nagy-Britanniában a törzskönyv megadása után tíz évig mások - értelemszerűen a generikus gyártók - nem férhetnek hozzá a törzskönyvi adatokhoz, köztük a klinikai vizsgálatok eredményeihez. A magyar szabályozás 2001 óta a hat évet követi, de a teljes új hatóanyagokra szóló adatvédelem tíz évig tart. Az originális gyártók azért lobbiznak, hogy az EU-ban egységesen tíz év legyen az adatkizárólagosság időtartama. Javaslatuk szerint ez további egy évvel hosszabbodna meg minden új indikáció esetén (vagyis amikor az eredeti hatóanyagra új felhasználási területet bizonyít a gyártó).
A generikus gyártók viszont - köztük a Richter Gedeon Rt. és az Egis - azzal érvelnek, hogy az innovációt éppen az segíti elő, ha a kutatási eredményekhez minél hamarabb - gyakorlatilag a megtérülést lehetővé tévő hat év után - hozzájut minden érdekelt. Amint az MTI-Econewsnak egy egészségügyi minisztériumi szóvivő elmondta, lobbizni fognak a magyar cégek számára kedvezőtlen módosítás ellen. A vita tétje közvetve a gyógyszerárakra is hat, ugyanakkor a befektetők számára az originális vagy generikus választást befolyásolja. (A magyar részvények között persze csak generikusak találhatók.) A két tőzsdei gyártó utóbbi napokban tapasztalt tőzsdei magára találása azonban független az adatkizárólagossági vitától, az áremelkedést az elemzők egyértelműen a forint gyengülésével magyarázzák.
