A devizapiacot csütörtökön meglepte az euró iránti lökésszerű kereslet, amely hat forinttal hajtotta föl az árfolyamot. A kedélyek péntekre sem nyugodtak meg, és nem kizárt, hogy a jövő hét első felét is a gyenge forint fogja jellemezni, ugyanis nyolc nagy, túlnyomórészt külföldi tulajdonban lévő tőzsdei társaság fizet a következő napokban osztalékot részvényeseinek.
A péntekig kifizetendő osztalék 48,3 milliárd forintra rúg, ami a teljes idei osztalék több mint háromnegyede. Míg a korábbi években a cégek meglehetősen széthúzva fizettek, most - nyilván véletlenül - a legnagyobb fizetésnapok egymáshoz igen közel kerültek. A csütörtökön fizető Démász kivételével valamennyi áramszolgáltató (e szektor adja a teljes idei osztalék 40 százalékát) hétfőn kezd utalni. Kedden jön a tavalyinál 63 százalékkal többet fizető Matáv, a hetet a Mol zárja. A kifizetésre váró osztalékok több mint 85 százaléka külföldre kerül (csak a BIF és a Pannon-Váltó osztaléka marad szinte egészében itthon), ráadásul a 41 milliárd forint (csaknem 200 millió dollár) zöme szakmai befektetőkhöz. Utóbbi azért lényeges, mert a pénzügyi befektetőknél legalább megvan az esélye annak, hogy az osztalékból más részvényeket vesznek a tőzsdén.
Könnyen elképzelhető, hogy több bank már a múlt héten felkészült az osztalékok repatriálására, de igen valószínű, hogy még a jövő héten is az ilyen eredetű kereslet határozza meg a devizapiac hangulatát. A 200 millió dollár nem sokkal marad el a kereskedelmi mérleg júniusra várt hiányától és az idegenforgalmi bevételek felfutása inkább csak június harmadik hetétől várható. Addig ráadásul az OTP Banknak is ki kel fizetnie a DSK Bankért járó 311 millió eurót a bolgár kormánynak, így a júniusi fizetési mérlegre alapvetően a tőkemozgások nyomják rá a bélyegüket. Ha valóban ez a szempont áll a forintgyengülés hátterében, talán június közepére térhetnek vissza „normális kerékvágásba” a devizapiaci folyamatok.
