Az első negyedév végi szinthez képest tegnapig éppen húsz forintot esett a dollár kurzusa, így a tavalyi - közel 60 forintos - dollárgyengülés után ismét nehéz helyzetbe kerülhetnek az árbevételüket az amerikai fizetőeszközben realizáló társaságok. A gyógyszercégeket például egyértelműen negatívan érinti a dollár immár folyamatossá váló gyengülése. A Richter ugyan az első negyedévben még dinamikus forgalombővüléssel ellensúlyozta az árfolyamváltozást (exportja dollárban 48 százalékkal nőtt 2002 első negyedévéhez képest), ám ez az út is csak részben járható. Gulácsi Gábor, a Richter Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy jelenleg az árbevétel mintegy 51 százaléka dollárelszámolású, ennek kockázatát a dollárimport némileg mérsékli. A Richter a dollárkitettségének 70 százalékát fedezi, a harmadik negyedév végéig csak dolláreladással, a negyedik negyedévre kisebb részben euró-dollár ügyletekkel is.
Az év eleje óta újabb pozíciókat nem nyitottak, az utóbbi hetek ármozgásai a gyógyszercég menedzsmentjét is meglepetésként érték. A kifutó határidős pozíciókon egyre nagyobb nyereséget realizálnak, ám - nem lévén újabb pozíciók - azok összértéke csökken. Ezáltal mind szélesebb lesz az olló a csak a realizált pénzügyi profitot számba vevő magyar, és az IAS-szerinti eredmény között.
A második negyedévben a Richter exportja elérheti a 85-90 millió dollárt, amelyből valamivel több mint 60 millió dollárban, a többi túlnyomórészt euróban kerül elszámolásra. A 20 forintos dolláráresés így összességében 1,2 milliárd forinttal csökkentheti a Richter üzemi eredményét, ebből legalább 300 milliót nem kompenzál határidős nyereség. Mindez - a kiemelkedően jó, 8 milliárdos első negyedév miatt - nem okoz érzékelhető változást a Richter profitjában, de a gyógyszergyártó vezetői sem figyelhetik aggodalmak nélkül a dollár kurzusának alakulását.
Az Egis kitettsége évi 65 millió dollár - mondta el Marosffy László gazdasági vezérigazgató-helyettes -, ennyivel több a dollárexport, mint az -import (euróban a két oldal kiegyenlíti egymást). A társaság ugyan három fontos közép-európai piacán, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában már áttért a nemzeti valutában való elszámolásra, ám időközben növekedett az export nagysága, ezen belül a dollárban elszámolt kivitel is. Összességében így minden egyes forintnyi változás a keresztárfolyamban évi 65 millió forinttal befolyásolja - jelen esetben rontja - az üzemi eredményt. A társaság ugyan a második negyedévre is kötött az export 70 százalékának megfelelő értékű fedezeti ügyleteket, ám ezek pozitív eredményét ilyen hirtelen árfolyamváltozásnál elviszi a kiadott számlák, illetve a pénz beérkezése közötti időszak árfolyamvesztesége.
A Mol esetében a megkérdezett elemzők többféle ellentétes hatásról tesznek említést, s eltérően ítélik meg a dolláresés hatását is a társaságra, attól függően, hogy a gázüzletág vagy az olaj szerepét tartják-e fontosabbnak. A gázüzletág tekintetében viszonylag egyszerű a képlet, itt a dollárgyengülés egyértelműen pozitív hatással jár az üzleti eredményre. E hatás nagysága nem elhanyagolható, hiszen többek között ennek köszönhető, hogy bár a menedzsment szerint a következő két negyedévben az üzletág még mindig nem hozzátesz, hanem elvesz majd az összeredményből, ez összegszerűen meg sem közelíti majd a korábbi években itt realizált veszteséget. Az ok érthető, hiszen miközben az iraki háborút megelőző időszak magas olajárai dollárban magas gázbeszerzési árakat eredményeznek a második és harmadik negyedévre, ugyanez forintban kifejezve mégsem olyan rémisztő, a kifizetéskor olcsón megvehető dollár miatt.
A két hagyományos üzletág tekintetében már közel sem ilyen egyértelmű a gyenge dollár hatása. Az úgynevezett upstream, azaz a kutatás-termelési üzletág - amely az energiahordozók föld alól történő felhozatalával foglalkozik - nem örülhet a gyenge dollárnak. A magyar kitermelés során ugyanis a költségek legjelentősebb része - például a munkabérek - forintban merülnek fel, miközben a kitermelt kőolaj és földgáz értékét a nemzetközi jegyzésárak alapján dollárban határozzák meg. Ebben az üzletágban tehát a gyenge dollár általában csökkenti a profitot. (Más a helyzet a második negyedévtől már termelő szibériai olajmező tekintetében, ahol az orosz viszonyoknak köszönhetően - ott az országon belül is gyakorlatilag dollárelszámolású minden kiadás - a költségoldal is teljes egészében dollár által meghatározott, itt csupán a dollárban keletkező nyereség forintba való átszámításánál következik be egy nagyjából egyenes arányú csökkenés.)
A downstream, tehát feldolgozási-kereskedelmi üzletágnál a kép bonyolultabb. A gyengülő dollár miatt olcsóbbá váló beszerzés hatása itt is jelentkezik valamelyest, ezt azonban jórészt kompenzálja, hogy ilyenkor a benzinkutaknál is csökkennek az árak - ez a Mol nemzetközi tőzsdei jegyzéseket követő árképzése miatt van. Így az olcsó beszerzés gyakorlatilag a tankoló autósoknál csapódik le. Az olajcég költségei viszont már jórészt forintban jelenkeznek, ezért a hatás itt jórészt negatív. Ezt csak az egyéb olajtermékeken vagy a kiegészítő tevékenységeken (például shopok) tudja valamelyest behozni, illetve a teljes adósságának mintegy 30 százalékát kitevő dollárhitelein elszámolható árfolyamnyereségen.
A gépipari cégeket - mivel többségük exportra termel - általában kedvezőtlenül érinti a forint felértékelődése valamely fontos devizával szemben. A Rába exportjának több mint 50 százaléka képződött tavaly dollárban, s ennek 75-80 százalékát fedezi hagyományosan határidős-opciós ügyletekkel. Mint megtudtuk, a győri cég idénre már az összes kívánt fedezeti pozícióját megkötötte a jelenleginél magasabb dollárárfolyamok mellett, sőt, már 2004-re is vannak megnyitott hedge pozíciói. (A Rába emellett dollárhitelekkel is csökkenti kockázatát). A fedezeti ügyletek azonban nyilván csak középtávra nyújtanak megoldást, hiszen azokat egy lefelé tartó trendben egyre kedvezőtlenebb árakon lehet ismét megnyitni, ezért hosszú távon a hatékonyság javításával, esetleg az üzletpolitika újragondolásával kell reagálni a megváltozott külső viszonyokra.
Immár a korábban a forint-dollár árfolyamnak való kitettségét nem fedező NABI is belépett a devizakockázat-csökkentők táborába. A buszgyártó társaság árbevételének jelentős része dollárban keletkezik (fő piaca az Egyesült Államok), a tavaly átadott kaposvári üzemnek köszönhetően is eközben a költségek egyre nagyobb hányada jelentkezik forintban. A NABI igazgatósága tavaly decemberben döntött árfolyam-fedezeti ügyletek kötéséről, mint Érsek Ákos szóvivőtől megtudtuk, jelenleg a kitettségének 60 százalékát csökkenti ilyen pozíciókkal a cég.
