Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar értékpapírok összesített értéke 2003. március végén - az MNB tegnap közzétett statisztikai kimutatása szerint - elérte a 11 500 milliárd forintot (az idei várható GDP mintegy kétharmadát), ami 6,4 százalékos növekedés három hónap alatt. A legdinamikusabban (17,7 százalékkal) a befektetési jegyek állománya nőtt, az 1110 milliárd forintos állomány háromnegyede a háztartások tulajdonában van. Az állampapírok állománya 2002 vége óta 8,7 százalékkal, 7532 milliárd forintra nőtt, amelyből a külföldi befektetők soha nem látott arányban, 27,5 százalékkal (március végi árfolyamon 9,1 milliárd dollár) részesednek. A lakosság kezében lévő állampapír-állomány stagnált, értéke 881 milliárd forintra tehető.
A kapitalizációt tekintve szűkülő részvénypiacon az állampapírpiaccal ellentétes folyamatok zajlanak: a külföldiek inkább eladnak, a hazai pénzügyi és nem pénzügyi intézmények viszont masszívan vásárolnak. A hazai intézmények részaránya a 2002. március végi 11,3 százalékról egy év alatt 15,2 százalékra nőtt. Összesen 435 milliárd forint értékű papír van a birtokukban, csaknem harmadával több, mint tavaly ilyenkor.
Ezzel párhuzamosan a külföldi kézben lévő részvények aránya 71 százalékra csökkent, ami alig hét ezrelékkel több, mint két évvel ezelőtt a külföldiek első nagy - a 2000 tavaszi hosszt követő - eladási hulláma után. (Ebben szerepet játszott, hogy a túlnyomó részben a Pamgas tulajdonában lévő Prímagáz január első napjaiban tűnt el a parkettről.) Sajátos, hogy az utóbbi hónapok eladásait nem kísérte áresés. (Az első negyedévben ugyan csaknem 500 pontot esett a BUX, de azóta ezt kétszeresen korrigálta.) A jelek szerint a hazai intézmények vásárlásai elegendőek voltak arra, hogy a külföldiek eladói nyomása ellenére megtartsák a piacot.
Az első három hónapban a biztosítók és a nyugdíjpénztárak voltak a legnagyobb nettó vásárlók, 7,1 milliárd forint értékben.
Ha az utóbbi hat hét emelkedése a külföldi megbízások visszatérésének tudható be, elképzelhető, hogy június végéig ismét emelkedik valamelyest a külföldiek részvényállománya. A március végi adatok alapján azonban kimondható: 1990 óta most először áll több külföldi pénz a forintalapú magyar állampapírokban, mint részvényekben.
A magánbefektetők részvényvásárlási kedvét egyelőre nem hozta meg az árfolyamnyereség-adó eltörlése. 2003 első negyedévében az MNB adatai szerint 4,3 milliárd forint erejéig nettó eladók voltak a háztartások. Ez azért meglepő, mert az adóváltozások miatt számos spekuláns, aki az utóbbi években társasági formában játszott a tőzsdén, érthetően visszavedlett „háztartási” befektetővé. A háztartások tulajdonában lévő 1880 milliárd forintnyi értékpapírból mindössze 8,4 százalék, 158 milliárd forint a részvények aránya, ami az utóbbi öt év legalacsonyabb szintje.
