Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szombat reggel 9 órakor kezdődött és vasárnap 7 óra körül befejeződött rendes, majd rendkívüli Slovnaft-közgyűlés döntően a többségi tulajdonos Mol és az összesen 15,5 százalékos részesedéssel rendelkező kisebbségi tulajdonosok, illetve az azok élére álló pozsonyi J&T pénzügyi csoport küzdelme jegyében zajlott le – foglalta össze a történéseket a szlovák TASR hírügynökség. A kőolaj-finomító hét végi maratoni, közel 24 órás rendes, majd rendkívüli közgyűlésén a többségi tulajdonos Mol keresztülvitte akaratát: az általa javasolt személycseréket hajtották végre az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban. Kiharcolta ezenfelül azt az alapszabályi változtatást, hogy a döntések meghozatalához a kétharmados helyett elég legyen az egyszerű többség is. Emellett azt is elérte, hogy – bár osztalékfizetést az igazgatóság is javasolt – a várakozásokkal ellentétben ne fizessenek osztalékot.
Mindezt annak ellenére sikerült elérnie a magyar olajtársaságnak, hogy nem szavazhatott a tulajdonában levő összes (76 százaléknyi) részvénnyel. A szlovák felügyelet által elfogadott nyilvános ajánlat hiánya miatt ugyanis a Mol – a nem teljesen egyértelmű törvényi szabályozás maradéktalan betartása érdekében – csupán az alaptőke 50 százalékát mínusz egy részvényt kitevő csomaggal szavazott. Akaratának érvényesítése érdekében ezért sok esetben szüksége volt az alaptőke 8,4 százalékát képviselő EBRD szavazati hányadának támogatására is.
A Guiness-rekordok könyvébe illő közgyűlésen minden megtörtént, ami ilyenkor megtörténhet. Ebben a lábbal való dobogáson, a véget nem érő számtalan felszólaláson és kérdésfeltevésen át egészen az „árnyékközgyűlés” – erről a Mol és az EBRD képviselői csupán a sajtóból értesültek, pedig jogszerű közgyűlést általában csak az összes részvényes meghívásával lehet tartani – tartásáig minden benne volt. Ezen teljesen új vezető testületeket választottak a szlovák olajfinomítóba – mondta el Felkai György, a Mol kommunikációs igazgatója, aki a J&T-csoport képviselőit nemes egyszerűséggel cápa típusú befektetőknek nevezte.
Bár a közgyűlés egyik lényeges programpontja volt a 2002-es nyereség utáni osztalék kifizetésének mértéke, végül a Mol nyomására egyetlen osztalékfizetési tervet sem fogadtak el. A szlovák JOJ hírtelevízió úgy tudja, a Mol eredetileg részvényenként 30,80 korona, míg a J&T a kisebbségi részvényesek nevében 61,60 korona osztalékot javasolt. A rendes közgyűlést az este közeledtével félbe kellett szakítani, hiszen korábban már meghirdették este 6 órára a rendkívüli közgyűlést, amelynek programja alapvetően J&T által kért igazgatósági beszámolókból és új igazgatóság választásából állt volna. Az ekkor elrendelt szünetben zajlott le az árnyékközgyűlés, ahol a J&T Group vezette részvényesek leváltották a teljes Slovnaft-vezérkart és a teljesen új igazgatóságot és felügyelőbizottságot neveztek ki.
A végül folytatódó rendes közgyűlésen, amelynek legitimitását mind a Mol, mind a J&T elismerte, az előbbi nyomására leváltották az alig egy-két órával korábban kinevezett teljes vezérkart. Végezetül az ismételten pozíciójába helyezett régi igazgatótanács és felügyelőtanács 2-2 márciusban lemondott tagja helyére újakat választottak Heimo Toman és Horváth Ferenc személyében (előbbi a Slovnaft pénzügyi igazgatója, Horváth pedig a Molnál tölt be kereskedelmi igazgatói posztot).
A kisebbségi részvényesek jelezték, hogy a számos tisztázatlan lépés, a törvények különböző értelmezése miatt nagy valószínűséggel a bírósághoz fordulnak. A maratoni közgyűlésen végül csupán arról nem derült ki semmi, hogy végül milyen áron kell majd a Molnak nyilvános ajánlatot tennie. Azaz ki kell-e fizetnie azt a plusz mintegy 30 millió dollárt, amibe a J&T vitatott tőzsdei kötése miatt kerülhet a kötelezően teendő nyilvános ajánlat.
