A Humetnek egyelőre nem áll módjában kifizetni a be nem cserélt részvények után járó 36 forintot - tudatta közleményében tegnap a társaság. A tartozás április első heteiben - hat hónappal a rossz emlékű részvénycserét követően - válik esedékessé. A Humet a fizetés elmaradásával a gazdasági törvényben megállapított és polgári jogi kötelezettségeinek sem tesz eleget, mely alól vélhetően a fenti nyilatkozat sem mentesíti. Amennyiben valamelyik kisrészvényes pénzéhez szeretne jutni, fizetési meghagyást kell küldenie a társaságnak, s ha az nem teljesít és a követelés jogosságát bíróság is megállapítja, a cég ellen megindul a felszámolási eljárás. Paradox módon ez nem áll érdekében egyik részvényesnek sem. A Humet kasszája ugyanis üres s a cég jelentősebb tárgyi eszközökkel sem rendelkezik, így a tulajdonos bizonyosan nem juthatna pénzéhez felszámolás útján.
Az ügy azonban várhatóan nem fajul el idáig. Az április 30-ra összehívott közgyűlésen ugyanis a szükséges összeg előteremtése érdekében kötvénykibocsátásról és zártkörű tőkeemelésről döntenek majd az egybegyűltek. Ennek részletei egyelőre még kidolgozás alatt állnak, Civin János a társaság elnöke lapunk kérdésére annyit árult el, hogy a volt részvényesek kifizetéséhez szükséges összegnél nagyobb tőke bevonására szeretnének felhatalmazást kérni a közgyűléstől. Amennyiben ezt megkapják és sikerül a kötvények és a részvények lejegyzésére vállalkozó befektetőt is találni, úgy természetesen azonnal teljesítik fizetési kötelezettségeiket. Amennyiben nem sikerül a szükséges összeget előteremteni, a cégnek befellegzett, s nemcsak a volt, hanem a jelenlegi részvényesek is nullára írhatják le befektetésüket.
A PSZÁF-nál megkeresésünkre elmondták, hogy mivel a nem fizetésről szóló bejelentés csak tegnap látott napvilágot, egyelőre nem vizsgálják az ügyet, ám lehetőségeik így is korlátozottak, hiszen a tőkepiaci törvény előírásai ellen vélhetőleg nem vétett a társaság. A Tőzsdei Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége ellenben már régóta követi a Humetnél zajló folyamatokat. A szervezet várhatóan megvizsgálja, hogy a cég gazdálkodása nem veti-e fel esetleg a csődbűntett vagy a hűtlen kezelés gyanúját.
