Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szerdán és csütörtökön elhódította a bluechip-címet a Richtertől az Egis, a kisebbik gyógyszergyár papírjából 515 ezer darab, a közkézhányad több mint egynyolcada fordult meg a parketten. (Eddig mások voltak az arányok, január eleje óta 2,5 millió Richter és - a keddi felfüggesztésig - mindössze 360 ezer Egis cserélt gazdát a BÉT-en.) Az Egis pörgése persze annak köszönhető, hogy a gyógyszerszabadalom sztorijával felsült befektetők bármi áron igyekeztek kiszállni a papírból, a fundamentális szempontokra figyelő stabilabb kezek viszont igyekeztek minél olcsóbban, tegnap alapvetően 7500 forint alatt vásárolni. Ahogy egy sokat látott bróker fogalmazott: a piacon már mindenkinek van Egise, annak is, aki akarta és annak is, aki nem. Így valószínű, hogy a részvény vesszőfutása még nem ért véget, az egyensúlyt bármikor felboríthatja valamelyik későn ébredő alapkezelő eladási megbízása.
Ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy négy és fél éve - az orosz válságot közvetlenül megelőző 1998-as nyár óta - nem volt ilyen széles a két gyógyszerrészvény árollója. Akkor a 18 ezres Richter-árhoz nyolcezres Egis tartozott. November végén, a deramciclane-láz csúcspontján a 14 ezer forintos Egis még 10 százalékkal drágább volt, mint a Richter. Azóta a Richter - nem utolsósorban a jó gyorsjelentés hatására - 5-6 százalékkal drágult, az Egis-ár viszont jószerével megfelelőzödött.
A két magyar gyógyszerrészvényt jórészt ugyanazok a befektetők tartják, így az ármozgások viszonylag rendszeresen kiegyenlítődnek. Elméletileg az Egistől alacsonyabb P/E értéket várnának a befektetők mint a Richtertől, a Servier miatt. Ugyanakkor az is tény, hogy a Richter-árat beárnyékolja a 25 százalékos állami csomag esetleges eladása.
A Richter idén vélhetően megismétli tavalyi 1500 forintos részvényenkénti eredményét, az Egis esetében a szeptember végén záruló üzleti évben elért 865 forint tartása bizonytalanabb. Ugyanakkor az orosz piacon változatlanul jók az Egis pozíciói, még ha ez a 2002 utolsó negyedévi számokon nem is látszott meg (az orosz értékesítés 40 százalékkal esett vissza). Mivel az Egis belföldi eladásai a Richteréhez hasonló ütemben bővülnek (az utolsó negyedévben 13 százalékkal 2001 végéhez viszonyítva), ha a forgalom tizedét adó orosz piacon konszolidálódik a helyzet, az Egis P/E-alapon alighanem többet ér majd, mint a Richter fele.
Az Egis könyv szerinti értéke részvényenként éppen úgy 8 ezer forint, mint a Richteré. Míg utóbbi árbevétele nem éri el saját tőkéje kétharmadát, a gyártás mellett Servier-termékekkel is kereskedő Egisé meghaladja a saját tőkét. Igaz, az Egis árbevétel-arányos üzemi eredménye hagyományosan alig fele a Richter 20-25 százalék közötti rátájának, de mindezzel együtt növekedési potenciálja pillanatnyilag nagyobb, mint az utóbbi néhány évben évről évre kiemelkedő növekedést produkáló Richteré. (A molekulasztori balsikere a cég mutatóit lényegében nem érinti.)
Hogy mindezek alapján milyen elméleti Richter-Egis arány lenne indokolt, akadémikus kérdés. Az viszont az utóbbi két nap forgalmából látszik, hogy sokan szeretnének a rossz hír okozta árzuhanás alján bevásárolni, mert kétszeres ollószélességet a két papír tízéves párhuzamos élete során összesen alig fél évig produkált.
