Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ismét elmaradt a meglepetés az OTP gyorsjelentése körül, a bank az egy évvel ezelőtt előre jelzett mértékben, 16,5 százalékkal tudta növelni konszolidált nyereségét. Az adózott profit a magyar konszolidált mérlegben 54,1, az IAS-ben 61 milliárd forintra rúg, amelyből az anyabank 47,2, illetve 51,9 milliárd forintot hozott. Az IAS-profit ötmilliárdos többlete szokás szerint az általános kockázati céltartalékkal (+3,3 milliárd), a határidős pozíciók nyereségének elszámolásáról szóló IAS 39-es elvvel (+1,7 milliárd), illetve a szlovák bank negatív goodwilljének elszámolásával (-0,5 milliárd) magyarázható.
A részvényenként 240 forintos IAS szerinti eredmény imponáló, még inkább a hat év alatt bekövetkezett, euróban is csaknem háromszoros EPS-növekedés (egy részvényre jutó eredmény). Az OTP-csoport saját tőkéje gyakorlatilag az első negyedév végére átlépheti a bűvös egymilliárd eurós határt, ami esélyt ad a banknak az európai színpadon való szereplésre is.
A bank teljesítményéről szólva Spéder Zoltán alelnök kiemelte, hogy a nettó kamatjövedelem az igen erős verseny ellenére is tudott gyarapodni. A 4,4 százalékos növekedés teljes egészében a lakossági számlákról származott. A nettó díj- és jutalékbevételek hihetetlen mértékben, 42 százalékkal nőttek, ezen belül a kártyaüzletág jutalékai 30, a hitelüzletekéi 191 százalékkal bővültek. (A kártyahasználóktól tavaly 18,3 milliárd forintot szedett be az OTP.)
Az OTP mérlegfőösszege alapján a magyar bankrendszer 22 százalékát adja, részesedése a hitelállományból - csoportszinten - 19,8, a lakosság összes megtakarításaiból 26,2 százalék volt. A hazai csoporttagok egyenként is igen jól teljesítettek. Az OTP Alapkezelő 3,528 milliárd forintos adó előtti eredménye szinte egymaga kompenzálja a szlovák érdekeltség 3,821 milliárdos veszteségét. Az év végén már 190 milliárdos jelzáloghitel-állománnyal rendelkező jelzálogbank 637 milliós, a három Merkantil-cég együtt 3 milliárdos, a Garancia Biztosító és a lakás-takarékpénztár egyenként 1,6 milliárdos eredményt ért el. A hazai leánycégek eredménye 2001-hez képest 44 százalékkal gyarapodott, ám ennek kilenctizedét elvitte a szlovák szerzemény.
Az OTP Banka Slovensko (OBS) veszteségével kapcsolatban Spéder arra figyelmeztetett, hogy ezek döntően egyszeri tételeknek, főként ingatlanleértékeléseknek köszönhetőek. Az alelnök szerint bár a szlovák piac kompetitívebbnek bizonyult, mint arra az előzetes felmérések szerint számítani lehetett, az OBS kamatmarzsa és nem kamatjellegű bevételei máris jelentősen bővültek. Ez megalapozza azt a várakozást, hogy a pozsonyi leánybank idén már nyereséges lehet.
A további bankvásárlási tervekkel kapcsolatban az OTP második embere elmondta: munkatársaik jelenleg is vizsgálódnak a bolgár DSK adatszobájában, és a jövő héten sor kerül a vezetői interjúkra is. A banknak március végén kell benyújtania ajánlatát. Az OTP-t Romániában nem egy bank, hanem a piac érdekli, ezért továbbra is vizsgálják a bankvásárlással vagy saját pénzintézet megalapításával való megjelenést - nyilatkozta az alelnök. Szerinte szerbiai terveik konkretizálásához az ottani privatizációs lehetőségek tisztázódása szükséges.
A 2003. évi tervekkel kapcsolatban Spéder Zoltán elmondta, a bank eszközoldalon 8-10 százalékos növekedést tervez, s hasonló mértékben növekedhet a kihelyezések volumene is. A pénzintézet adózás előtti nyeresége továbbra is dinamikusan, 18-20 százalékkal bővülhet, ami 68,5-69,7 milliárd forint körüli eredményt feltételez. Spéder tájékoztatása szerint az eszközarányos megtérülés a tavalyi 2,17 százalék után 2,3 százalék körül alakul majd, míg a tőkearányos megtérülés nominálértéken 27 százalék lehet a 2001-es 26,5 százalék után.
A bankvezető a korábban megfogalmazott stratégiánál némileg visszafogottabb növekedési prognózist - az egyre nehezebben túlteljesíthető bázison túl - azzal magyarázta, hogy a stratégia 4,5-5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, míg az idén jó eredmény lenne a 3,5 százalékos bővülés. Az alelnök szerint nehezíti tervezésüket a monetáris és kamatpolitika bizonytalansága és a lakástámogatási rendszer napirenden lévő változásának ma még ismeretlen hatása.
Egy esetleges akvizíció ugyanakkor kihatással lehet a társaság osztalékpolitikájára is. A bank vezetése előzetesen 25 százalékos osztalékfizetési rátát állított be az elmúlt évi teljesítmény után (ez az anyabanki eredményből részvényenként 40 forintot tenne kifizethetővé), ám az alelnök szerint előfordulhat, hogy az akvizíciós tervek ismeretében a pénzintézet közgyűlése ettől eltérő döntést hoz tavasszal. Ha erre egy akvizíció miatt kerül sor, a befektetők aligha búslakodnának sokáig, hiszen az OTP osztalékhozama még a 40 forinttal sem érné el a 2 százalékot. Ugyanakkor egy ilyen tranzakció új lendületet adna a már az eredményrekordra sem igazán reagáló árfolyamnak.
