Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gyorsjelentések szerint tavaly 50 százalékot meghaladó eredménynövekedés volt az Elmünél, és több mint háromszorosára nőtt a nyereség az Émásznál az előző évhez képest. Így az RWE eddigi osztalékfizetési szokásaiból kiindulva elképzelhető akár 1500, illetve 400 forintos osztalék is. A budapesti áramszolgáltató 9,588 milliárd forintos eredménye ugyanis részvényenként 1578 forintot jelent, az Émásznál pedig ez a szám 406 forint. A szép osztalékreményekkel kecsegtető dinamikus növekedés azonban talán a valóságosnál szebb képet fest mindkét társaság esetében.
Az Elmü – az áramszolgáltató ágazatban rendkívül magasnak számító – növekedési számai elsősorban a rossz előző év miatt mutatják a céget ilyen dinamikusnak. Ez a tavalyelőtti áramárvitát kiváltó árszabályozás következménye volt. Az Émász erőteles növekedésének – 1,239 milliárd forintos eredménye háromszorosa az előző évinek – jó része szintén ebből adódik. Az Émász növekedési kilátásait némileg beárnyékolja a területén levő két, nehéz helyzetben levő acélmű. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy a társaság céltartalékolása is jelentős mértékben, több mint 2,5-szeresére emelkedett. Hasonló mértékben nőtt a rövid lejáratú hitelek állománya is, elérve a 8,7 milliárd forintot.
Az Elmünél – a gyorsjelentését egy nappal előbb közzétevő Démászhoz hasonlóan – az előző évihez képest összességében 3,5 százalékkal nőtt a villamosenergia-értékesítés, a hálózati veszteség pedig 11,8 százalékra csökkent (az áramlopások miatt hagyományosan magas veszteséghányaddal működő Elmünél különösen figyelemre méltó a 0,9 százalékpontos csökkenés). Az Émásznál viszont 1,4 százalékkal csökkent az értékesítés, és kevésbé csökkent a hálózati veszteség: 9,8 százalékról 9,6-re. (Az eltűnő áram aránya a nagyfogyasztók miatt eleve alacsonyabb itt.)
Az Ózdi Kohászati Művek – a Démász-gyorsjelentésben is kiemelt – problémái a korábbinál jóval alacsonyabb áramfogyasztásban jelentkeztek. Eközben beindult a BorsodChemmel (BC) közös erőmű is, így a BC szintén jóval kevesebbet vásárolt. Másfelől az Émásznál jelentős bevétel származott a saját érdekeltségektől elvont 814 milliós osztalékból, de a jelentésből nem derül ki, hogy a Synergy Kft., a BorsodChem Erőmű Kft. és a TVK Erőmű Kft. közül melyik volt a nagy kifizető. Csökkenést okozott a Mol is – ez az Elmünél jelentkezett növekményként –, az olajcég ugyanis Százhalombattára koncentrálta tevékenységét, így Tiszaújvárosban kevesebb áramot fogyasztott.
Összességében azonban mindkét áramszolgáltató részvényesei örömmel várhatják a közgyűlést, kivált az áramárvita miatt minden áramszolgáltatónak meglehetősen gyengén sikerült előző év után. Az Elmünél az egy évvel korábbi 1030 forintos osztalék után 1500 forint, az Émásznál pedig a 130 forint után akár 400 forint is következhet.
Míg az igen illikvid áramszolgáltató papírok közt az Elmü 13 ezer forint alatti ára ebben az esetben igen vonzónak tűnhet, az Émász 5700–6000 forintos értéke – amit az osztalékon kívül inkább a két társaság egybeolvadásának esélye tart magasan – már jóval kevésbé az. Különösen ha figyelembe vesszük a területén levő két problémás nagyfogyasztót, amelyek az idei év első másfél hónapjában a megjelent hírek szerint komoly gondokat okozhattak az Émásznak. A mostani gyorsjelentésben mindez még nemigen látszik, a társaság idei eredményességét azonban az Ózdi Acélművel folytatott vita jelentősen befolyásolhatja. Korábbi közleményében az Émász milliárdos követelést említett, jelenlegi céltartalékai mégis csupán 387 millió forintra rúgnak. Így könnyen lehet, hogy minimum félmilliárdra rúgó tétel ronthatja idei teljesítményét. Ugyanakkor kitörési pontot jelenthet számára az aktív tulajdonosi részvételével területén létesült két kiserőmű.
