A nyílt végű ingatlanalapok többségéhez hasonlóan a Raiffeisen Ingatlan Alap tőkéje is rohamosan emelkedett az idén, különösen január végén és február elején. Az októberben 3 milliárd forinttal induló konstrukció december végén 3,77, január 20-án négymilliárd, február 11-én pedig már ötmilliárd forinttal gazdálkodhatott. Az alapkezelő havi elemzése szerint ebben nagy szerepe volt annak, hogy január közepén zuhantak az állampapír-piaci hozamok (és nyomukban persze a banki kamatok is). (NAPI Befektető, 2003. február 10., 11. oldal.) Mivel az alap januárban újabb ingatlant nem vásárolt, ingatlanhányada a portfólión belül 62 százalékról 50 százalékra csökkent. Kezelőjének szándéka azonban hosszabb távon ezen ingatlanhányad 80 százalék közelében tartása, ezért a közeljövőben újabb vásárlást tervez. Továbbra is a hosszú, legalább 5-10 éves bérleti szerződéssel vehető, alapvetően kereskedelmi hasznosítású ingatlanok megszerzésére törekszik. Az alap és versenytársai vagyonának jelentős növekedése egyébként lehetőséget ad nagyobb méretű ingatlanok vásárlására is (a törvény egy ingatlanra a nettó eszközérték 20 százalékát engedélyezi). A Raiffeisen ezenfelül ki szeretné használni majd a hitelből való finanszírozás - a törvény által januártól megengedett - lehetőségét is.
A forint számottevő gyengülése - amennyiben tartós marad - az alapkezelő szerint növelheti a portfólióban lévő ingatlanok értékét, mivel az objektumok bérleti díjait euróban rögzítették. Az alap hozamának a forintárfolyam ingadozásától való függését egyébként az alapkezelési szabályzat módosítását követően, március elejétől fedezeti ügyletekkel fogják csökkenteni. (Ezt a PSZÁF egy tavaly év végi törvénymódosítás nyomán már engedélyezte, a változás azonban március elején lép hatályba.) Az alapban egyébként január végén változatlanul öt kereskedelmi ingatlan volt: három Spar-üzlethelyiség, egy észak-pesti Iveco-márkakereskedés (Levantex) és a Nissan Máriássy épülete.
