Az őszi siker után, amikor másfél hónap alatt 3,5 milliárd forint tőke gyűlt össze a K&H Fix Plusz alapban, a bankcsoport ismét hasonló konstrukciót indít K&H Fix Plusz 2 néven. Elődjéhez hasonlóan az új konstrukciónál is a hazai bank garantálja a tőke és egy fix minimálhozam kifizetését, valamint egy részvényindexektől függő hozamprémiumot is. Ez utóbbi az S&P-500, a DJ Euro Stoxx-50, az FTSE-100 és a Nikkei-225 indexek átlagának alakulásától függ. Ha ezen indexcsomag növekedésének egy bizonyos százaléka meghaladja a fix minimális hozamot, akkor az előbbit, a magasabbat fizetik ki. (A pontos számokat a jegyzés első napján teszik majd közzé.)
A majdnem három év és négy hónapos futamidő végén azonban a kibocsátási tájékoztató szerint semmiképpen sem fizetnek többet, mint a névérték 33 százalékát, ami éves szinten számításaink szerint 8,7 százaléknak felel meg. Ez persze a jelenlegi kamatkörnyezetben szintén vonzó, de egyben azt is jelenti, hogy a garanciák fejében - egy nagyobb részvénypiaci emelkedés esetén - a bank kereshet majd igazán sokat az üzleten.
Összehasonlításképpen: az előző konstrukciónál, még 8 százalék körüli kamatkörnyezetben évi 5,67 százalékos kamatot garantáltak, illetve a részvénypiaci növekedés 33 százalékát ígérték, de ugyanúgy 50 százalékban (évi 14,5 százalékban) maximálták is a kifizethető hozamot (NAPI Gazdaság, 2002. szeptember 24., 7. oldal; szeptember 27., 11. oldal).
A konstrukció annyiban különbözik elődjétől, hogy sikerült „honosítani": A Fix Plusz alapok alapjaként egy erre a célra létrehozott luxemburgi alap jegyeit vette meg, és az utóbbi végzi a tranzakciókat. Az új alap - mellesleg az első hazai, úgynevezett származtatott alap - már saját nevében teszi mindezt, igaz, szintén támaszkodik majd a KBC-csoport alapkezelő érdekeltségére. A jegyzés egyébként február 6-án kezdődik, és legkésőbb március 13-áig tart. Lezárható a maximális 7,5 milliárd forintos össztőke elérésekor, de akkor is, ha a „pénz- és tőkepiaci folyamatok" ezt indokolják.
E. J.
