Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a becslések rendkívül nagy bizonytalanságot tartalmaznak, a BAMOSZ az idén a hazai alapokban levő tőke körülbelül 20 százalékos növekedésében bízik - mondta el a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján Fatér Gyula elnök. Az elmúlt évek figyelemre méltó növekedést mutattak, tavaly például 33 százalékkal, 930 milliárd forintra nőtt a szervezet tagjainak konstrukcióiban levő tőke. A nyugdíjpénztári vagyonnal és az egyéni portfóliókezeléssel együtt az alapkezelők már 1500 milliárd forint feletti összeget gondoznak. Csak a befektetési jegyek aránya a lakosság nettó pénzügyi vagyonán belül immáron kevéssel meghaladja a 10 százalékot. A GDP-hez viszonyított arányuk pedig, amely 1995-ben még csak 1 százalék volt, 2002-ben várhatóan eléri majd az 5,4 százalékot. A hosszú távú növekedési lehetőségeket jól jelzi, hogy ez a szám az EU-ban 2000-ben 53 százalék volt.
A szervezet jelenleg arra készül fel, hogy 2004-ben az EU-csatlakozás miatt ismét változni fognak a befektetésekkel, megtakarításokkal kapcsolatos adótételek és adókedvezmények. Könnyen lehetséges például, hogy meg kell szüntetni a kamat jellegű jövedelmek nulla százalékos adóját és az unió korlátozza a különböző adókedvezmények körét is. A BAMOSZ a következő hónapokban el szeretne készíteni egy javaslattervezetet ezzel kapcsolatban. Fontosnak tartják a szervezetnél, hogy a hasonló célú és tartalmú befektetési eszközök, például egy hosszú futamidejű biztosítás és egy ugyanolyan futamidőre megtartott befektetési jegy elbírálása hasonló legyen. (Jelenleg a biztosítás nagyobb mértékű - és más elszámolási rendszerű - adókedvezményt élvez.) Vagyis, versenysemleges, kiszámítható, lehetőleg egyszerű és hosszú távon is módosítások nélkül fenntartható szabályozást szeretnének.
A BAMOSZ úgy véli, hogy - a tavaly év elejével módosult törvénynek köszönhetően - az idén is újfajta termékekkel jelennek meg az alapkezelők a piacon. Így elképzelhetőnek tartják a zárt végű alapok reneszánszát - különösen annak nyomán, hogy az ősszel egy ilyen, tőke- és hozamgarantált konstrukciónak, a K&H Fix Plusznak több milliárd forintot sikerült összegyűjtenie. Várják az úgynevezett származékos alapokat is, amelyek - a többi alappal ellentétben - ha korlátozásokkal is, de dolgozhatnak tőkeáttétellel. Az új konstrukciók ellenére mindenesetre úgy vélik, hogy a befektetési szokások nem fognak alapvetően megváltozni ebben az évben, vagyis marad a kockázatmentes kötvény- és pénzpiaci jellegű alapok magas - tavaly közel 90 százalékos - súlya a piacon. Ez az arány egyébként 2002-ben is csak minimális mértékben, 1-2 százalékkal csökkent a 2001. évihez képest.
Szintén az új tőkepiaci törvény módosításai közé tartozik, hogy az összes vagyonkezelési jellegű tevékenységet egy cégbe, az alapkezelő társaságokba lehet integrálni. Már számos piaci szereplő tett ebben az irányban lépéseket. Ugyanakkor a BAMOSZ átalakulásra készül: nyitni kíván a nem alapkezelői formában működő vagyonkezelők (például brókercégek, biztosítók) felé is.
Ez év júniusában Budapesten rendezik meg az FEFSI-nek, az EU-beli alapkezelők érdekvédelmi szervezetének éves közgyűlését.
Eidenpenz József
