Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az árfolyamok gyors emelkedéséből egyértelműen látszott, hogy a tőzsdei befektetők kifejezetten jó hírként értékelték a tegnap bejelentett áremeléseket. A gáz lakossági árának 12 százalékos emelését, illetve a legnagyobb fogyasztókat nem érintő 15 százalékos áremelést az egyéb fogyasztók körében a Mol részvényesei annak ellenére jól fogadták - a közlemény megjelenésével egy időben néhány másodperc alatt több mint 100 forinttal ugrott meg az árfolyam -, hogy a hírekből az nem is derült ki pontosan, maga a társaság tulajdonképpen mennyivel is emelheti a gáz árát. A Mol által kiadott közlemény ehhez csupán annyit tett hozzá, hogy bár az emelés önmagában jó hír, az importárak emelkedését nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni.
Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára tőzsdezárás után a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a nagykereskedelmi árak is a kiskereskedelmi árak változásával hasonló mértékben emelkedhetnek majd. Ez a Mol szempontjából a Cashline elemzője szerint közel 20 milliárdos adózás előtti eredményjavulást tesz lehetővé a gázüzletágban. Vélhetően ezt honorálták a befektetők a tegnapi közel 200 forintos áremelkedést előidéző vásárlásaikkal. Az optimizmus növekedésében ugyanakkor a konkrét számokon túl az is szerepet játszhatott, hogy az emelést követően - aminek mértéke meghaladta a korábbi várakozásokat - a befektetők a korábbinál sokkal komolyabban számítanak a kormány másik ígéretének beváltására, ami a gázárszabályozás végleges rendezésére vonatkozik.
A tőzsdei áramszolgáltatók - bár az értékláncban máshol helyezkednek el - tulajdonképpen hasonló helyzetben vannak, mint a Mol, abból a szempontból, hogy náluk sem lehet pontosan tudni, az emelésből mennyi is jut rájuk és mennyi a nagykereskedői szerepben lévő MVM-re. Mindenesetre ha Hatvani nyilatkozatából indulunk ki, az áramszolgáltatók szempontjából is nagyon pozitívnak mondható a döntés. Ebben az esetben azt lehet feltételeznünk, hogy az átlagosan 10 százalékos áremelés - a lakossági fogyasztók körében csupán 8,7 százalék, az egyéb fogyasztóknál pedig 3-tól 14 százalékig változó - a szolgáltatók árrésében is hasonló emelkedést eredményezhet. Itt valamivel jobban fognak járni az arányában kisebb lakossági fogyasztói kört kiszolgáló cégek (például az Émász és az Édász), de a hír még a többiek, például a Démász számára is kedvező, hiszen várakozásaikat általában meghaladja a 8,7 százalékos emelés.
Pontosan csak a tarifarendelet megjelenése után lehet számolni. Ezeket a feltételezéseket alapul véve azonban ha az árrés ilyen mértékű növekedése a cégek költségeinek - nem számolva az árbevétel 65-70 százalékára rúgó MVM-től vásárolt villamos energia költségét - csupán inflációval azonos mértékű emelkedésével jár együtt, az az adózás előtti eredményben sokkal nagyobb, akár 20 százalékot meghaladó ugrást is eredményezhet. Ez pedig nagyon nagy szám, hiszen a korábbi elemzői várakozások - a leglikvidebb Démász esetében a Concorde 2003-ra vonatkozó részvényenkénti eredménybecslése 1356 forint volt - közel sem feltételezték az eredmény ilyen mértékű növekedését. Ezek után nem meglepő, hogy a Mol 200 forintos áremelkedése mellé a Démásznál ennél még arányaiban is nagyobb, 445 forintos emelkedés társult, és a kereslet növekedése a többi, illikvid áramszolgáltatónál is megmutatkozott.
A. A. G.
