Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Budapest Alapkezelő Rt., az alapkezelési piac második legnagyobb szereplője tavaly mintegy 28 százalékkal tudta növelni az általa kezelt vagyont. Alapokban mintegy 175 milliárd, nyugdíjpénztárakban további 15 milliárd forint körüli vagyont forgatott az év végén, ami 28 százalékos növekedés 2002 elejéhez képest - mondta Fatér Gyula, az alapkezelő vezérigazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón. (Az egész piac eközben mintegy 33 százalékkal növekedett - NAPI Befektető, 2003. január 6., 11. oldal.) Erre az évre 20 százalék körüli bővülés elérése a cél, amit valószínűleg nagyrészt szintén elsősorban a kötvényjellegű alapok adnak, de cél a nyugdíjpénztári üzletág terjeszkedése is.
Az alapkezelő ezen kívül fejlesztéseket is tervez erre az évre, így az első félévben útjára készül indítani a Budapest Ingatlanbefektetési Alapot. A konstrukció részletei még nem ismertek, de annyi bizonyos, hogy kisbefektetők számára is közelebb kívánják hozni a nyilvános ingatlanpiac lehetőségeit. A másik fejlesztési terv a - Budapest Pénzpiaci Alaphoz kapcsolódó - Budapest Befektetési Kártyához tartozó szolgáltatások bővítése. Ezen kívül a napokban írták alá azt a megállapodást, amely szerint a Volksbank privátbanki ügyfelei felé - tehát nem a széles fiókhálózatban - forgalmazni fogja a Budapest alapok jegyeit.
A Budapest (I.) Állampapír Alap - akárcsak az alapkezelő - tavaly ünnepelhette fennállásának 10 éves évfordulóját. (Az első évben, 1992-ben négy zárt végű befektetési alap indult, ezek közül kettő - nyílt végűvé alakítás után - ma is működik.) A cég számításai szerint működésének első tíz éve alatt az alap 18,3 százalékos éves átlaghozamot ért el, eközben az átlagos infláció csak 15,1 százalék volt. Másképpen, évesítés nélkül számolva, a befektetési jegyek értéke mintegy 5,5-szeresére, az inflációval reprezentált árukosár értéke pedig csak négyszeresére emelkedett.
Az alapkezelő elemzői alapvetően nem túlzottan optimisták az amerikai gazdaság fundamentális növekedési kilátásait illetően, és ezért arról sincsenek meggyőződve, hogy 2003 végre a részvénypiaci fellendülés éve lesz. A magyar gazdaságról elhangzott, hogy várhatóan egyes célokat, így a 4,5 százalékos inflációs célkitűzést sem sikerül majd tartani, ennek ellenére az EU-konvergencia hatása erős lehet a tőkepiacokon.
E. J.
