Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Információink szerint a Gazdasági Minisztérium olyan módosító indítványt nyújtott be a jövő évi személyi jövedelemadó-törvényhez, amely megkülönböztetné az alanyi kárpótoltakat a vásárolt jeggyel rendelkezőktől, s amely - legalábbis utóbbiak esetében - közvetve a jegyek tőzsdei eladására ösztönöz. A korábbi pénzügyminiszteri ígéretben az szerepelt, hogy az adószabályokat megpróbálják úgy módosítani, hogy a kárpótlási jegyek bevonására megalkotott Forrás-részvénycsere során a jegytulajdonosok mentesüljenek az adókötelezettség alól. A beterjesztett verzió ugyan - a részvényekhez hasonlóan - a Forrás-részvény eladásán elért nyereséget is nulla kulccsal adóztatná, a részvények eladásakor viszont az eladási ár és a cserénél felhasznált kárpótlási jegyek bekerülési ára különbözetének megfelelő nyereség után húszszázalékos adót kellene fizetni.
A spekulánsok által Forrás-adóként emlegetett elképzelés több problémát is felvet azzal a leginkább kézenfekvő megoldással szemben, amely sem a jegyek becserélésénél, sem a Forrás-részvények eladásánál esetleg képződő nyereséget nem adóztatná.
A mostanában jellemző, 900 forintos tőzsdei áron vásárló jegytulajdonosnak a javaslat szerint adóköteles nyeresége keletkezne, ha Forrás-részvényét - egy-egyes cserét feltételezve - jövőre a tőzsdén 1742 forint alatt, mondjuk 1500 forinton adná el (mégpedig nem is kevés, az 1500 forintos ár és kárpótlási jegy 900 forintos bekerülési árának különbsége, vagyis 600 forint nyereség után). Nem kellene adót fizetni az 1742 forint felett elért árfolyamnyereség után (ebben az esetben a jegy bekerülési ára és az 1742 forint különbözete lenne az adó alapja). A módosítás újra megkülönböztetné az alanyi jogon kárpótoltakat azoktól, akik vásárolták a jegyet, s a korábbi jegycserékhez hasonló kettősséget teremtene a jegypiacon és a jegyzőhelyeken egyaránt.
Újdonság lenne, hogy egy magyar tőzsdei részvény eladásánál a nyereségét egy másik papírra szóló bekerülési igazolás segítségével állapítanák meg, ami a részvények természetes mozgását (esetleges transzfer) is figyelembe véve a brókercégeket állítaná nehéz feladat elé. A legsúlyosabb probléma az indítványban az, hogy a vásárolt jeggyel rendelkező magánbefektetőket a jegyek tőzsdei eladására buzdítja, ami ellentétes az eredeti szándékkal, a kint lévő kárpótlási jegyek bevonásával.
M. G.
