Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Évek óta alig vezettek be mást a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), mint állampapírt, kötvényt, jelzáloglevelet, és évek óta nem jutott el oda újabb befektetési jegy sem. (A tőzsdére csak a zárt végű alapok jegyeit lehet - és van értelme - bevezetni, ilyen azonban régóta nem indult.) Ez a helyzet most megváltozni készül, a BÉT-re megérkezett a K&H Fix Plusz Alap bevezetési kérelme. A 10 ezer forintos befektetési jegyek árazása eléggé sajátos, hiszen a fix garantált hozam (három évre 18 százalék) mellett a részvénypiacok teljesítményétől függő prémiumot is fizetnek (NAPI Gazdaság, 2002. szeptember 24., 7. oldal; szeptember 27., 11. oldal).
A hetente közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték sem orientálja egyelőre a befektetőket, mert az november 25-e óra egyfolytában 10 001 forintot mutat jegyenként. Amint az alap havi jelentéséből kiderül, a tőke 100 százaléka befektetési jegyekben van, ami nem csoda, hiszen csak erre a célra hoztak létre egy luxemburgi alapot.
A K&H-alapcsalád nyílt végű tagjainak kezelési szabályzata egyébként a napokban módosult. A változások zöme technikai jellegű, ám a csoport két kötvényalapjánál emelték az egy hónapon belüli visszaváltások díját, nyilván a rövid távra játszó arbitrazsőrök elrettentése céljából.
Eidenpenz József
