Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Nemzeti Földalapról tartott sajtótájékoztatója után újságírókkal beszélgetve az OTP romániai terjeszkedési elképzeléseiről szólva megemlítette a zöldmezős beruházás lehetőségét is. A bankelnök lapunknak elmondta, nem zárható ki, hogy 2003 elején - más lehetőség híján - egy új bank indításáról döntenek, amely 30-40 fiókjával a nagyobb romániai - nem csak erdélyi - városokat fedné le.
Az OTP már ismert akvizíciós irányai - a bolgár DSK és a magyar Postabank - Csányi elmondása szerint változatlanul fontosak, ugyanakkor lapunk érdeklődésére kiderült, hogy az FHB iránt már csak a jelzáloglevél-piacon fennálló csaknem 60 százalékos OTP-túlsúly okán sem érdeklődik a legnagyobb magyar bank. A szlovákiai IRB (most már OTP Slovakia) az utóbbi két hónapban 13 ezerrel növelte ügyfeleinek számát és bár idei éve az átállítás miatt veszteséges lesz, Csányi reményei szerint 2005-től kiemelkedő tőkearányos profitot fog produkálni.
Az OTP elnökének „zöldmezős” kijelentése új elem a romániai OTP-akvizíció féléves történetében. Az OTP - bár a kilencvenes évek elején egyszer már eljátszott a romániai bankalapítás gondolatával - akvizíciós stratégiájának központjába valamely meglévő bank megszerzését és saját tapasztalatai alapján való dinamizálását helyezte. Ezt a gyakorlatot követte Szlovákiában és ebbe illeszkedne - ha sikerül második nekifutásra megszerezni - a BCR is.
A BCR-pályázat - az OTP reményei szerint csak átmeneti - kudarca után ezért került előtérbe a Banca Transilvania megszerzése (NAPI Gazdaság, 2002. október 8., 7. oldal). A június végén 6684 milliárd lejes (202 millió dolláros) mérlegfőösszeggel rendelkező, az első félév folyamán 253 milliárd lejes (8 millió dolláros) adózott nyereségű, a bukaresti tőzsdei árfolyama alapján mintegy 66 millió dolláros tőkeértékű bank ideális célpont lehetne. A jelek szerint a fő tulajdonosok azonban korainak tartják az értékesítést. Mivel az utóbbi hetekben érdemi tárgyalások folytak az OTP és a BT között, könnyen elképzelhető, hogy Csányi megjegyzése azt jelenti: a magyar bank már nem lát esélyt arra, hogy reális áron vegyen bankot Romániában. A BCR-privatizáció ugyan jövőre újraindul, de a román kormány nyilvánvalóan nem az OTP-ben látja az ideális vevőt. Ugyanakkor egy bankalapítás ötlete - aminek kezdeti költségigénye nem több 20 millió dollárnál - egyszerre jelezheti az OTP romániai szándékainak komolyságát és a konkrét tranzakciótól való viszonylagos függetlenségét. Az OTP szándékainak - és a régióbeli súlyának - megfelelő, legalább 5-10 százalékos piaci részesedést ezen az úton aligha lehet könnyen elérni.
K. G. T.-V. GY. ZS.
