Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Felvásárlási találgatások állnak az IEB pénteken - a 2100 forintos Prímagáz-ajánlat megjelenésének napján kezdődött látványos szárnyalása mögött - vélik a megkérdezett brókerek. Az olasz San Paolo-csoport (a világ egyik legrégibb, 1563-ban megalapított, torinói székhelyű bankja) 32,5, az olasz bankházzal némi kereszttulajdonosi kapcsolatban álló spanyol Santander-csoport 9,9 és az olasz állami SIMEST SpA 7,75 százalékos tulajdonában álló magyar bank helyzete sokak szerint hasonló a Prímagázéhoz: elképzelhető, hogy a fő tulajdonos megelégeli a tőzsdei jelenlétet és korrekt áron hajlandó ajánlatot tenni a kicsiknek. Mivel az IEB saját tőkéje 2002. június 30-án IAS szerint 10,827 milliárd forint volt (egy részvényre 1542 forint), a csütörtöki 960 forinton igencsak vonzónak tűnt a részvény.
Az IEB likviditása meglehetősen alacsony, a komolyabb vételi megbízásokat csak jóval az aktuális árszint felett lehetett kielégíteni. Ezért drágult pénteken 1104 forintig, majd indult hétfőn 1185 forinton a részvény. Tegnap délben a vásárlási láztól megfertőzött befektetők némelyike még 1260 forinton is vett, de délutánra néhány nagyobb - állítólag alapkezelő - eladó megjelenése után 1100 forinton stabilizálódott az árfolyam. Két nap alatt 89 ezer részvény fordult meg a parketten, több, mint az azt megelőző négy héten összesen. Megfigyelők ugyanakkor nem tartják valószínűnek, hogy a bankban immár 15 éve tulajdonos San Paolo-csoport éppen most szánja el magát a kivezetési ajánlatra, így általában túlzottnak tartják a spekulánsok lelkesedését. A piac likviditásának viszont jót tesznek az ilyenfajta hullámok, ráadásul az IEB - fundamentális alapon - a 15 százalékos emelkedés után is alulértékelt, hiszen háromnegyed éves eredménye - adó előtt - megközelítheti az egymilliárd forintot is.
K. G. T.
