Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A miniszterelnök kijelentette azt is, hogy Magyarország az orosz befektetők előtt is nyitva áll. Az ország nem remélheti a visszatérést úgy a keleti piacokra, hogy közben nem engedi be az orosz tőkét a hazai piacra. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a privatizációs bevételeket kizárólag autópálya- vagy vasútépítésre fogjuk felhasználni. A miniszterelnök már korábban is ismertetett álláspontja (NAPI Gazdaság, 2002. október 10., 9. oldal) legalábbis hangsúlyeltolódást jelent a Varga Mihály volt pénzügyminiszter által feltett kérdéshez képest, amely a Mol gázüzletágának eladására vonatkozott.
A miniszterelnöki szavak ugyanis már egészen másra, a Mol állami kézben levő 25 százalékos részvénycsomagjára vonatkoznak, aminek oka feltételezhetően a korábbi Fidesz és a mostani MSZP által irányított kormány eltérő álláspontját tükrözik a Mol-privatizáció folytatását illetően.
A gázüzletág Fidesz-korszakban felmerült eladása ugyanis, bár a Mol-menedzsment jelenleg is kiáll az ötlet mellett, szigorúan véve nem állami privatizáció, hanem egy 75 százalékban magántulajdonban álló társaság által lebonyolított tranzakció lenne (más kérdés, hogy akár a 25 százalékos tulajdonosi, akár aranyrészvényesi pozíciójából adódóan ebben is vétójoga van az államnak). Ezzel szemben a miniszterelnöki válasz már egyértelműen a részvények - az aranyrészvény kivételével - eladására vonatkozott. Ez pedig arra utal, hogy a jelenlegi kormányzat előnyben részesítené a tőzsdét és a kisbefektetőket központba helyező nyilvános részvényeladást. Nagy kérdés, melyik következhet be előbb.
A. A. G.
