Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai intézményi befektetők az év első felében csökkentették - illetve egyedüliként a biztosítók szinten tartották - portfóliójukban a hazai állampapírok arányát - derül ki a PSZÁF féléves jelentéséhez mellékelt statisztikai mellékletből. A külföldi kibocsátású állampapírok szerepe továbbra sem jelentős, az állampapírok aránya azokkal együtt is csökkent, az intézmények elsősorban alternatív befektetési formákat részesítettek előnyben.
Ilyenek egyrészt általában a külföldi kibocsátású értékpapírok, amelyek értéke fél év alatt megduplázódott, 50 milliárd forint közeléből mintegy 104 milliárd forintra emelkedett (főként a hazai alapok vásárlásainak köszönhetően).
Bár a hazai befektetési alapokban, biztosítóknál, nyugdíjpénztárakban a nemzetközi befektetések még nem túl jelentősek, sehol sem érik el a 10 százalékot (lásd táblázatunkat), növekedésük több kategóriánál szembetűnő.
A részvények, akár külföldi, akár hazai papírokról van szó, majdnem mindenütt csökkenő érdeklődésre tarthattak számot a statisztika szerint, egyedül a befektetési alapokban nőtt mindkét kategória aránya. Ezzel párhuzamosan növekedett a befektetési jegyek népszerűsége mind a biztosítók, mind a két pénztári kategória esetében.
A magán- és önkéntes nyugdíjpénztáraknál a korábbi alacsony szinthez képest is jelentősen visszaesett a külföldi részvények aránya, ma már alig éri el az 1 százalékot. Ugyanakkor befektetési jegyekből legalább kétszer annyit találunk náluk, mint korábban. Ebben - korábbi információink szerint - jelentős szerepe lehet az OTP-csoportnál kezelt pénztáraknak, feltehetőleg ezek befizetései nyomán nőtt tavasszal sok milliárd forinttal egyes OTP-alapok vagyona.
Valószínűleg helytálló az a - piaci források által is megerősített - következtetés, amely szerint a pénztárak, de talán a biztosítók is egyre inkább felismerik: nem érdemes az olyan egzotikusnak számító, speciális szakértelmet igénylő befektetésekkel közvetlenül foglalkozniuk, mint az ingatlanok vagy a külföldi részvények. Érdemesebb ehhez más szakembereket igénybe venniük, aminek legegyszerűbb módja a nyílt végű alapokba való befektetés.
Általában véve nőtt a készpénz és a bankbetét aránya is, elsősorban a befektetési alapoknál, csaknem 100 százalékkal, 100 milliárd forinttal. Ennek elsősorban az OTP Optima lehet az oka, amelynek féléves jelentéséből tudjuk, hogy egymaga akár 100 milliárd forintot is tart időnként betétekben, jórészt külföldön.
A hazai intézményi befektetők súlya a pénz- és tőkepiacokon, ha még nem is számottevő, folyamatosan növekszik. Ezt jól jelzi, hogy fél év alatt az alapok 19, a biztosítók 13, a pénztárak 3-6 százalékkal több tőkét kezeltek, mint korábban.
Eidenpenz József
