Egyre biztosabb, hogy november 18-tól a Budapesti Értéktőzsde azonnali piacán a részvényszekcióban a jelenlegi T+5-ről T+3 napra rövidül az azonnali ügyletek elszámolása. A Keler a lépéstől azt reméli, hogy javul az ország tőkepiaci kockázatainak nemzetközi megítélése, ami újabb külföldi befektetők megjelenését jelentheti. A rövidebb ciklussal ugyanis a megfelelő garanciális elemek bevezetése miatt nem nő együtt a befektetői kockázat.
A többször eltolt indulási időpontot egyébként a Keler és a Swift informatikai verzióváltása határozta meg, de a hírek szerint az eredetileg májusra tervezett bevezetés csúszásához a magyar elszámolási rendszer túlzott pontossága is nagyban hozzájárult. Az elsőre talán kissé furcsa indok mögött az áll, hogy a külföldi befektetők a nemzetközi piacok többségén sokkal lazább elszámolási rendhez vannak szokva. Egy esetleges késedelmes vagy nem teljesítés így - hatékonyan működő kölcsönzési rendszer nélkül - könnyen a kereskedési joguk felfüggesztését eredményezheti, s nehéz helyzetbe hozhatja a brókercégeket.
A magyar piacon ugyanis gyakorlatilag nincs elszámolási hiba, míg például Németországban az ügyletek ötödében a pénz vagy a papír nem érkezik meg pontosan.
Éppen emiatt a nyár eleje óta az elszámolóház új szolgáltatásokat vezetett be, ilyen például az új típusú értékpapír-kölcsönzés vagy a Keler központi garantőri rendszere az azonnali piacokon is. Az utóbbi alapján az elszámolóház maga vállal garanciát a tőzsdei ügyletek teljesítésére, a felek magatartásától függetlenül. A kölcsönzés előnyei közé pedig az ügyfelek és brókercégek anonimitásának megmaradásán kívül az sorolható, hogy az utóbbiaknak nem kell fölös kockázatot vállalniuk a megbízások teljesítésekor. A kölcsönzési díj egyébként két részből áll, az ügyletenkénti fix összeget egy további, egyedi megállapodáson alapuló, évi 4-8 százalék közötti változó rész egészíti ki. A régióban egyébként jelenleg a Keler az egyetlen elszámolóház, amely garantálja a tőzsdei ügyletek azonnali elszámolását.
M. J.
