A Zalakerámiával (ZK) kapcsolatos, eddig zömmel homályban maradt ÁÉB-es elgondolásokra vet fényt Megdet Rahimkulovnak, a bank - pozíciójában láthatóan megerősödött - elnök-vezérigazgatójának HVG-ben megjelent interjúja. A bankvezér az ÁÉB ügyfélakvizíciós kényszerével, illetve egyes orosz építőipari cégek csempevásárlási igényeivel indokolta a ZK-ban történt ÁÉB-es bevásárlást. Távlati elgondolásként megemlítette, hogy a ZK egyik leányvállalatát orosz piaci értékesítésre lehetne átállítani, az orosz építőcégek pedig a termékekért „készpénzzel vagy kész lakóházakkal” fizethetnének. (Utóbbi esetben alighanem a Gazprom-csoport lenne a házak vevője.) Rahimkulov elmondta a HVG-nek, hogy a legutóbbi közgyűlési döntés alapján a KPMG világítja át a ZK gazdálkodását, és az ÁÉB ennek nyomán dönti el, jóváhagyja-e az éves beszámolót és megvásárolja-e az Arago ZK-részvényeit.
Sasinszky Ágnes, a Zalakerámia igazgatósági tagja a NAPI Gazdaság érdeklődésére meglepetésének adott hangot az ÁÉB-elnök nyilatkozata kapcsán, s kijelentette: ha van ilyen szándékuk, biztos megkeresnek minket. Az orosz piaci lehetőségekről elmondta, hogy a ZK-nak évek óta hagyományosan jó piaci kapcsolatai vannak a térségben, évente több százezer dollár értékben szállít csempét és padlólapot a FÁK-országokba, de elsősorban Kazahsztánba és Ukrajnába, nem pedig Oroszországba.
A ZK hazai termelésének csaknem egyötöde kerül exportra, az első félévi kivitel - leszámítva a külföldi érdekeltségeknek eladott tételeket - 458 millió forintra rúgott.
A féléves gyorsjelentés adatai szerint az Arago 1,4 millió részvénnyel rendelkezik, ami az alaptőke 26,09 százaléka. Ez kényelmes pozíciót biztosít számára, mivel a társaság alapszabálya szerint az Arago támogatásával megválasztott és 2006 tavaszáig hivatalában maradó igazgatóság tagjainak visszahívásához 75 százalékos többségre lenne szükség. (Ugyanakkor a 75 százalékos szabály akadályozta meg tavasszal a ZK 2001-es mérlegének elfogadását is, az ÁÉB ellenszavazata miatt.) Az ÁÉB 20,94 százalékos pakettje inkább csak a lényeges döntések blokkolásához elegendő. A két fő tulajdonos a legutóbbi közgyűlésen csak egyetlen pontban szavazott együtt: konszenzus alakult ki abban, hogy a KPMG-t bízzák meg a tavalyi mérleg, a befektetések, az ingatlantranzakaciók és a leányvállalatokkal kapcsolatos tranzakciók felülvizsgálatával. A vizsgálat költségeit a társaság fedezi, de az összegről és a határidőről - a NAPI Gazdaság információi szerint - még nem állapodtak meg az auditor céggel.
A ZK jelenlegi tőzsdei árfolyama (tegnap 1345 forint, amelyen 7,2 milliárd forint a 18,4 milliárd forintos saját tőkéjű társaság kapitalizációja) az erős forint miatti nehézségeket tükrözi, ugyanakkor aligha valószínűsíthető, hogy az Arago a tőzsdei árat venné alapul egy esetleges eladásnál. Az Arago legutóbb 2001 januárjában emelt tőkét 2350 forinton a ZK-ban, de az egy évvel korábbi 2250 forintos tőkeemelés papírjai is nála landoltak a jegyző bankoktól. Így részvényeinek átlagára 2300 forint felett lehet. Ha az ÁÉB megveszi a pakettet, mindenképpen nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a hathavi átlagár (jelenleg 1450 forint, ám egy hónap múlva ez akár 1400-ra is csökkenhet) és saját vételi ára közül a magasabbikon. A papír árfolyamából és forgalmából ítélve az Arago-csoporthoz tartozó papírokkal (elsősorban a Pickkel) régebben nem túl jó tapasztalatokat szerző spekulánsok egyelőre inkább kivárnak.
Korányi G. Tamás
