Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
László Csaba pénzügyminiszter közvetlenül a kormány pénteki ülése után a tőzsde épületében ismertette a sajtóval, hogy miként tervezi élénkíteni a tőkepiacot a politika. Elöljáróban leszögezte: a magyar tőzsdét nem kell megmenteni, mert él, működik, ha a likviditása hagy is maga után kívánnivalót. A tőkepiaci klímát közvetve a kormány egész gazdaságpolitikája, elsősorban annak kiszámítható jellege javítja, de emellett közvetlen intézkedésekre is szükség van. A kormányülés ezeket tekintette át, amelyek között a magán-nyugdíjpénztári befizetések 6 százalékról 8 százalékra való emelése, az árfolyamnyereség-adó eltörlése, a munkavállalói értékpapír-juttatási program beindítása és a dolgozói részvényekkel kapcsolatos könnyítések (NAPI Gazdaság, 2002. szeptember 25., 9-10. oldal) szerepelnek.
Az árfolyamnyereség-adó eltörlése (ami valamennyi, a magyar tőzsdén kötött prompt, határidős és opciós üzlet nyereségére vonatkozik január 1-jétől) a költségvetést mintegy 5 milliárd forintos bevételtől fosztja meg jövőre, ám László szerint ez elviselhető áldozat, mivel a lakossági megtakarítások növelése, ezen belül a jelenlegi 2 százalékos részvényarány gyarapítása mindenkinek érdeke.
Jaksity György, a BÉT igazgatóságának elnöke egy kérdés kapcsán elmondta, hogy az eurózóna a kilencvenes évtizedben 10 százalékos megtakarítási rátát produkált (tavaly már csak 6-ot), ez lenne a kívánatos arány Magyarországon is. A lakossági megtakarításokon belül a részvények aránya 1998-ban meghaladta a 10 százalékot, ezt szeretné a tőzsde három éven belül ismét elérni.
Ennek érdekében a BÉT - a tőkepiac többi szereplőjével közösen - jövőre nagyszabású marketingkampányt indít. A cél a tőkepiac iránti lakossági bizalom erősítése, illetve az új tőkepiaci eszközök széles körű megismertetése.
A pénzügyminiszter utalt arra, hogy a kínálat növelése érdekében - amellett, hogy a magánvállalatok tőzsdére jutását az ezzel kapcsolatos költségek pályázati rendszerben történő átvállalásával is segíti a kormány - ismét megjelennek állami cégek a BÉT-en.
Ezek közül név szerint csak az FHB-t említette, viszony a szavaiból arra lehetett következtetni, hogy egy nagyobb Antenna-csomag eladása is előkészítés alatt áll. (Kiemelte viszont, hogy az ehhez szükséges jogszabályváltozások legalább fél, de inkább háromnegyed évet igényelnek.) A NAPI Gazdaság kérdésére kiderült, hogy a kormány az aranyrészvénnyel kapcsolatos jogi szabályozás módosítására is készül. Ennek már meg kell felelnie az aranyrészvényeket nem igazán támogató EU-normáknak is, így alighanem számos cégben újra kell gondolni, hogy milyen eszközökkel lehetne aranyrészvény nélkül is érvényre juttatni az állami, társadalmi érdekeket.
A pénzügyminiszter kárpótlási jeggyel kapcsolatos bejelentései annyi újdonságot tartalmaztak, hogy amiatt a BÉT vezérigazgatója a sajtótájékoztató kezdetétől fel is függesztette a jegy tőzsdei forgalmazását. László Csaba szemléletes hasonlattal élt: a kárpótlási jegyek beváltása egy határidő nélküli, de becsületbeli kártyaadóssághoz hasonlít, ezért valamikor le kell zárni. A kormány döntése alapján a vagyonra váltást 2004 végéig be kell fejezni, bár az utána fennmaradó jegyek a kárpótlási törvény előírásai szerint továbbra is jogosítanak az állammal szembeni követelésekre. A jogi probléma alighanem csak törvénymódosítással rendezhető.
A pénzügyminiszter legfrissebb számításai szerint a még kint lévő jegyek mennyisége címletértéken 10,7 milliárd forintra tehető, amely mintegy 18,6 milliárd forint kamatokkal növelt névértéket képvisel. Ezt a mennyiséget a kormány a Forrás Vagyonkezelő és Befektetési Rt. részvényeinek felkínálásával kívánja bevonni. A részleteket az ÁPV Rt.-nek kell kidolgoznia, de az azért kiderült, hogy a már most összeállított vagyoni kört december végéig apportálná a vagyonkezelő a Forrásba, és a Forrás-részvények cseréje legkorábban január végén kezdődhetne.
A jogilag már létező és a tavalyi évét is eredményesen záró ÁPV Rt.-s portfóliótársaságba a vagyonkezelő kisebb részben tőzsdei részvényeket, nagyobbrészt - alighanem a maradékelv alapján - különböző kisebbségi tulajdonrészeket apportálna. A tervezett 10 milliárdos jegyzett és 18 milliárdos saját tőkéhez szükséges maradékot - abban az esetben, ha a piaci alapon történő vagyonértékelés ennél kisebb összeget hozna ki - az állam ingatlanok apportálásával pótolná.
Korányi G. Tamás
